33341. lajstromszámú szabadalom • Újítások gázkályhákon
Megjelent 1905. évi június hó 26-áu. MAGY. SZABADALMI K1H. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 33341. szám. Il/h. OSZTÁLY. Újítás gázfűtőkályhákon. DK VERWEY AART VEGYÉSZ ROTTERDAMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 deczember hó 23-ika. Jelen találmány gázkályhára vonatkozik, melynél az égési gázok oly abszorbeáló szeren vezettetnek át, mely vizet és széndioxydot vesz föl, úgy hogy a gázok maradéka kémény alkalmazása nélkül közvetlenül kibocsátható. A találmány értelmében a kályha huzamai oly módon vannak elrendezve, hogy az elvonuló égési gázokra erős szívóhatás fejtetik ki, mely a gázokat kényszeríti, hogy az abszorbeáló edényen átáramoljanak. Az 1. ábra az új gázkályha függélyes hosszmetszete; a 2. ábra az 1. ábra X—X vonala szerinti vízszintes metszete és a 3. ábra az 1. ábra Y—Y vonala szerinti vízszintes metszete. A rajzon föltüntetett gázkályha ismert szerkezetű (a) lángzókkal bír, melyektől az égési gázok a kályha (c) fölső részének ismert zeg-zug alakú huzamaiba húzódnak. A legutolsó fölfelé terjedő huzam fölül (d) tartányban nyílik, melyből a szekrényszerűen kiképezett (e) cső a kályha (f) oldaltoldatába vezet. Ezen oldaltoldat talpa fölött kis távolságban a gázok lekötésére szolgáló szer, pl. oltatlan mész fölvételére szolgáló (g) tartány van elrendezve. Ezen tartányban az (e) szekrényből lefelé terjedő (h) huzamcső nyílik, mely csökkentett keresztmetszettel bír; a (g) tartány feneke alatti térből az eltávozó gázok (i) elvezető csöve indul ki, mely az égetőtér fölött a kályha huzamain és a (d) gyűjtőszekrényen áthatol. A (g) tartány czélszerűen lyukasztott (k) beáramló csővel és lyukasztott (l) külső fallal van ellátva, úgy hogy az égési .gázok a (g) tartány külső falán át az elvezető csőbe kerülhetnek. A kályha üzeme olyan, hogy az égésigázok a huzamokon át először a kályhatoldatba kerülnek. A fölső gyűjtőszekrény végétől a gázoknak lefelé, a (g) tartányon kell áthaladniok. A Cg) tartány belsejére a (h) bevezető cső felé kiszélesített (i) elvezető cső szívóhatást fejt ki. Ennek folytán az égési gázok a (g) tartány tartalmán átáramolnak. A kályhatoldatban a (h) bevezető csőbe, pl. csavarfölületszerűen futó lemezek lehetnek beépítve, melyek a vizet mára(g) tartányba való belépés előtt részben lecsapják. Az (i) elvezető cső, melynek fölső végét a friss égési gázok erősen melegítik,