33322. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízben oldható kötőanyaggal készült briketteknek az időjárással szemben a kötőanyag elkokszolásával történő ellenállóvá tételére

— 2 -hez csatlakozik a (10) tölcsér, melynek nyílását rendszerint a (11) csapóajtó zárja el. Ez a csapóajtó csakis akkor nyílik (még pedig legelőnyösebben önműködően), mikor a tölcsérben már elég sok brikett gyűlt össze, úgy hogy ezek a tölcsérből a (12) szállítószalagra esnek, mely a briketteket a lerakási helyhez vezeti. A (10) tölcsért rendszerint elzáró (11) csapóajtó czélja az, hogy a brikettező térbe friss levegő ne jusson, illetve, hogy a brikettek meg ne gyuladjanak. Az 1. ábra szerint minden egyes brikettnek az (1) tokban az (x) útatkell megtennie. Minthogy már most a brikettcsík előremozgása teljesen azonos föltételek mellett megy végbe, minden brikett ugyanannyi ideig marad a tokban. Ezenkívül azt is látjuk az 1. ábrán, hogy a brikettek a füstgázok mozgásiránya ellen mozognak, vagyis a tokba bevezetett brikettek először az aránylag leghidegebb füstgázokkal érintkeznek és annál melegebb gázokkal találkoznak, minél közelebb jutnak a (10) tölcsérhez. A kokszolótérbe bevezetett brikettek tehát nem érintkeznek azonnal a legmelegebb füstgázokkal, tehát belépésük helyén eme gázok hatására nem éghetnek meg vagy nem repedezhetnek el. Egyetlen (1) tok helyett a 3. ábra szerint több, pld. három ily tokot is lehet egymás mellett alkalmazni, melyek mindegyikén füstgázokat vezetünk át, úgy hogy egyidejűleg több brikettcsíkot lehet megmunkálni, melyek mindegyike esetleg több brikettsorból is állhat. Lehetne továbbá a briketteket a füstgázok hatásának minden oldal felől akként is kitenni, hogy azokat nem egy (7) szita fenekén vezetjük, hanem közvetlenül és magán az (1) tok falán, azonban a tokon való átvezetése közben folytonosan forgatjuk, úgyhogy a brikettek összes fölületei ki legyenek a füstgázok hatásának téve, miközben azok a tokon áthaladnak. Ebből a czélból a 4. ábra szerint a tokot némileg lejtősen ágyazzuk a (13) támasztógörgőkre és a (14) mozgatógörgők segélyével forgásnak indítjuk azt. A tokba a lejtős (15) bádogról bevezetett brikettek egyrészt a tok lejtős helyzete, másrészt forgása következtében lassan előre mozognak, egyben pedig — mint az a 6. ábrán látható — meg is forgattatnak. Ép úgy mint az 1—3. ábrán látható berendezésnél, a 4. és 5. ábrán látható berendezésnél is egyidejűleg több brikettcsíkot lehet kokszolni, mely czélból csakis az szükséges, hogy a toknak megfelelő nagy átmérője legyen és azután a tokot egyes külön-külön táplált kamarákra osszuk. Ily tok egy foganatosítási alakja a 7., 8. és 9. ábrán látható. Mindezen esetekben a tok lassú forgása és lejtős helyzete következtében a brikettek lassan előre mózognak és megfordíttatnak, minek következtében a füstgázoknak minden oldal felől ki vannak téve. Minthogy továbbá a briketteknek a tok bevezetési helyéhez vezetése ugyancsak folytonosan és egyenletesen történik, ép úgy a mint a briketteknek az egyes kamarákba való elosztása, a racionális munka föltételét képező folytonos üzem biztosítva van, a kokszolótér és az ebbe vezetett füstgázok kihasználása pedig a lehető legkedvezőbb. Nagyban való termelésre alkalmas és a briketteket önműködően forgató és előre mozgató tok látható a 10. és 11. ábrán hoszszanti-, illetve keresztmetszetben. Ez az (1) tok nagyobb számú kamarára van osztva, melyek mindegyike a brikettek befogadására szolgál. Eme brikettek a tok lassú forgásánál a (16) táplálócsatornából jutnak ama kamarába, mely épen a táplálócsatorna előtt áll, a kamarán végig megy és annak másik végénél távozik. A találmány szerint szerkesztett teljes berendezés látható a 12. ábrán, hol (1) a 10. és 11. ábra szerint szerkesztett kokszoló tokot jelzi. (17) a tüzelőtér, melyből a füstgázok az (1) tokba és ennek egyes kamaráin át a (18) füstkamarába áramolnak, hogy innen pld. egy exhaustor hatása alatt a szabadba jussanak, míg a füstgázok ellenében haladó brikettek a (10) tölcsérben gyűlnek össze, melyből a (11) ajtó időszakos nyitásánál a (12) szállítószalagra jutnak. A füstkamarának a brikettbevezető csatornához viszonyított különleges elrendezése