33289. lajstromszámú szabadalom • A peczek jelzéséra szolgáló 0-59-ig terjedő számokkal ellátott tárcsával bíró villamos óra
— 3 — agyával szilárdan van összekötve, és mely egyenlő közökben annyi (40) kivágással van ellátva, mint a hány peczek a (3) keréken van. A (39) tárcsa kerületére a (41) emeltyűnek kampószerűen meghajlított vége támaszkodik, mely emeltyűre a (42) kontaktuscsavar van szigete'ten alkalmazva. Ezen (42) csavar alatt a (43) kontaktus van oly mélyen alkalmazva, hogy, mihelyt a (41) emeltyűnek kampója valamelyik (40) kivágásba jut, a (42) csavar a (43) kontaktussal érintkezésbe jön, s ez által a (35) elektromágnest gerjesztő (44) áramkört zárja. A (39) tárcsán továbbá még (45) peczkek vannak megerősítve (4. ábra), melyek a (39) tárcsának továbbforgatásánál a (41) emeltyűt ismét megemelik s ez által az áramkört megszakítják. Minthogy azonban a (39) tárcsa vagy más az áram zárására szolgáló szerkezet mozgatására az inga által szabályozott horgonykerék szolgál, azért a horgonykeréknek is a (4) peczkek számától függő lassú mozgást szabad csak végeznie, miért is a horgonykeréknek igen nagy átmérőjének kellene lennie. Ennek elkerülésére jelen óránál ismert szerkezetű kettős horgonykerék van alkalmazva. A horgonykerék két egymással szilárdan összekötött, a (2) tengelyen lazán ülő (46 47) kerekekből áll, melyek a 2. ábrán látható fogakkal vannak ellátva. Ezen két kerék fölött a (48 49 50) karokból álló és az (51) csap körül forgó horgony van alkalmazva, melynek (48) karja a függélyes (52) hasítékkal van ellátva, míg a (49 50) karok a (46 57) kerekek fogaiba való kapaszkodás czéljából (53 54)-nél megfelelően vannak alakítva. A (46 47) kerekek és a horgok olyképen vannak beállítva, hogy a horgonykerék az inga minden kilengésénél csak egy fél fogtávolsággal forog el, amit a föltüntetett esetben például az által érünk el, hogy a (46 47) kerekeket egymáshoz képest egy fél fog távolsággal elforgatva rendezzük el (2. ábra). Minthogy ézenkíviil ezen berendezésnél a (46 47) fogaskerekek fogai, mint az a 2. ábrából látható, sűrűn egymás mellett vannak alkalmazva, a horgonykerekek részére aránylag kis átmérő adódik ki. A horgony az (55) ingát az (56 57) szögemeltyű segélyével mozgatja, melynek (56) karja a horgonynak (52) hasítékába, (57) karja pedig az ingának (58) hasítékába nyúlik. Minthogy jelen óra a (2) horgony keréktengelynek minden elfordulásánál egyszersmind föl is húzatik, szükségtelen, hogy ezen óránál az eddigi szokásos rugókat alkalmazzuk, hanem elegendő, ha a horgonykerék és a (2) tengelyre erősített (59) kar között egy (60) rúgót feszítünk ki, melynek csak oly erősnek kell lennie, hogy a horgonykereket forgassa. Az óra működése ezek után a következő: Az inga és horgony által szabályozott járásban tartott (46 47) horgonykerék egyszersmind a (39) kontaktustárcsát is forgatja; ennek következtében, a mint az már le volt írva, a (35) elektromágnes egyenlő időközökben gerjesztetik, mikor is a (36) horgonyt magához rántja. Az utóbbival öszszekötött emeltyű a (3) kereket ejy peczekkel elforgatja, s ez által a (60) rúgót is kifeszíti. A horgonykeréknek forgásirányát a 2. ábrán látható (61) nyíl mutatja. A (35) delejnek minden gerjesztésénél a (4) peczkek egyike az (5) kereket egy foggal elforgatja, minthogy pedig ezen kerék (60) foggal van ellátva és a kontaktus készülék olyképen van berendezve, hogy az elektromágnes minden perczbenejysrer gerjesztetik, azért az (5) kerékkel össze erősített (14) tárcsa, minden perczben 1 /.f l fordulatot végez, s így a (25) lapnak (26) kivágásánál minden perczben egy másik, a perczeket jelző szám válik láthatóvá. Az (5) kerékkel és (14) tárcsával egyidejűi:g a (6) negyedes cső és így az erre erősített (28) perezmutató is forog. Az (5) keréknek minden fordulatánál tehát minden órában a (22) peczek a (21) csillagkereket egy foggal elforgatja, minek következtében a (20) körhagyó tárcsa a már leírt módon a (15) ívet elmozgatja. A (27) óramutató a (9 11 12 13) kerékáttétel közvetítésével ismert módon forgattatik.
