33267. lajstromszámú szabadalom • Léghuzalszabályozó gőzkazántüzelések számára
szeleppel együtt, mely utóbbit az ajtó mozgatása működteti. A 6. ábra a légbeeresztőszelep működtető szerkezetek nagyobb léptékben rajzolt metszete. A 7. ábra a légbeeresztőszelepet működtető szerkezetek más helyzetben rajzolt oldalnézetben, részben törve, mutatja. A 8., 9. 10. ábrák részletrajzok, melyek a sűrített levegő bevezetésére szolgáló szelep három helyzetét ábrázolják. A 11. ábra a sűrített levegőt beeresztő szelep és az utóbbit működtető elemek részben metszett nézete. A 12. ábra a 11. ábra 12—12 vonala mentén vett metszetet, a nyilak értelmében nézve tünteti föl. Az (1) füstkamra (2) ajtóval van ellátva, melyet (3) reteszek, vagy a (31 ) harántrúdból, (4) csavarból és (5) emeltyűből álló szorítószerkezet tartja zárt helyzetben. A mozdony mellső oldalán a füstszekrénybe való légbevezetés czéljából (6) nyílás van elrendezve, mely czélszerűen a (2) ajtóban és pedig ennek fölső részében van elrendezve. Az ajtó ezen nyílás körül (7) bemélyítéssel bír, mely fölött a (8) lemez terjed végig; utóbbi vagy az ajtó külső oldalára fekszik, mint az az 1. ábrában teljes vonallal jelölve van, vagy oly módon lehet a bemélyítésben elrendezve, hogy az ajtó külső oldalával egy síkban fekszik, mint azt az 1. ábrákban rajzolt (9) eredményvonal jelzi. A (6) nyílás czélszerűen négyszögletes és a nyílás szélei a (10) szelep szelepfészkét képezik, mely szelep a két (12) kar által tartott (11) lemezen ül. A (12) karok szabad vége a (13) hüvellyel van összekötve, mely a rövid (14) tengelyt veszi körül; utóbbi két vége (15) csapágyakban nyugszik, melyek a (7) betnélyítés oldalfalain vannak elrendezve. A (13) hüvely és a szelep központosítása végett alkalmas segédeszközök rendezhetők el. A (13) tokról (16) kar nyúlik előre, mely a szelep mozgásait közvetíti. A (16) kaikülső vége (17) összekötő tag segélyével (18) fejjel (6. ábra) van összekötve, melynek csavaranyameuetes furatába a (19) rúd csavarmenettel ellátott, vékonyított vége van becsavarva. Ezen kapcsolatot a (20) állítócsavar tartja fönn. A (19) rúd a (21) hengerben és a henger csőszerű (22) toldatában a (27) dugattyú niOíííí&tííiSti végett föl-és lemozgatható. A (22) toldat alsó vége csavarmenettel bír, mely a hengerbe be van csavarva és a henger fölső födelét képezi. A (22) toldat czélszerűen két egymásbacsavart részből áll, melyek kapcsolatát (23) ellencsavaranya tartja fönn. A (19) rúd alsó vége (24j vállal bír ós a rúd köré (25) tekercsrúgó van csavarva, mely egyrészt a (24) vállra, másrészt a (22) toldat fölső végéhez támaszkodik. A rúgó feszültségét a toldat felső részének az alsó részhez képest való elforgatása által szabályozzuk. A hengert a toldattal együtt a (2) ajtón a (7) bemélyítés alatt megerősített (26) kar tartja. A (föl nem tüntetett) fúvóknál kilépő kipuffogó gőz a füstkamrában részleges légritkítást állít elő, melyet az eddigelé létező szerkezeteknél a tűzszekrényből jövő levegő és az égéstermékek szüntetik meg. Ha a kipuffogás túlságos nagy, akkor, mint föntebb említettem, a kipuffogás a tüzet szétbontja és a mozdonykéményből hamút és szikrát dob ki. Jelen találmány értelmében ezen hátrányokat a (6) nyílásnál bevezetett levegő kiküszöböli, a mennyiben az említett körülmények mellett a külső légnyomás a (10) szelepet a (25) rúgó hatásával ellentétesen szelepfészkéről fölemeli, míg ellenben a (25) rúgó feszültsége olyan nagy, hogy a rendes kipuffogás törekvését ellentáll és a szelep nem emeltetik föl szelepfészkéről. Mihelyt a füstkamrában részleges légritkítás következik be, a túlságos kipuffogás folytán a (10) szelep szelepfészkéről fölemeltetik, hogy elegendő jégmenynyiséget vezessen be, mely a kipuffogásnak a tűzszekrényre és a forrcsövekre kifejtett hatását megszünteti. Ez azt eredményezi, hogy a tűzszekrénynek a természetes viszonyok és a kipuffogás által előállított léghuzama eg3^enletes lesz és meghatározott maximális erősséggel fog bírni és hogy tovább a mozdony kezelésének nehézségei, a meglevő föltételek tekintetbevétele mellett
