33265. lajstromszámú szabadalom • Kikapcsoló készülék oldalalakban dolgozó betűíró telegráfhoz

- 5 — megkezdeni, akkor kénytelenek voltunk az egész utat a két jelölt állás között a kerék által fokozatosan, lépésenkint megtétetni, a mi most egy pillanat alatt végbemegy. A 13. ábrán (102)-vel jelölt állásnál van a jel kezdete és a (103) út, melynek két vége egy-egy nyílheggyel van megjelölve, a jel folytatását viseli. Az (m) vonórúdnak elforgatását egyik irányban a (42) ütköző (1., 9. és 11. ábra) határolja, melynek alsó vége a (40) keréknék (19) hornyába ér. Az (m) vonórúdnak a másik irányban való elforgatását, melynél a (q) ütköző működő állásába hozatik, egy (1) ütköző (3. ábra) határolja, mely magára az (m) rúdra van erősítve és egy beállítható (50) ütköző csavarba ütközik (2. ábra). Egy (51) rúgó (1., 2. és 6. ábra) az (1) ütköző kart egy szilárdan álló ütköző test felé húzza. Az (m) vonórúdnak (1) ütközője (G. és 8. ábra) még más munkát is végez, a menynyiben arról gondoskodik, hogy az (m) rúdnak hosszirányban elfoglalt állása, melytől az egyik ütköző kikapcsolása és a másiknak bekapcsolása függ, pontosan betartassék. Közvetlenül az (1) ütköző fölött egy tok van két nyílással és rövid (52 53) peczkekkel (3., 4. és 6. ábra), melyeknek alsó vége az (1) ütköző szabálytalan fölületére támaszkodik és (54 55) rugók által lefelé szoríttatik. Egyik állásnál az (53) peczek az (1) ütköző fölső baloldalán a függélyes (48) falhoz támaszkodik, míg az (52) peczek ugyanazon fölületen a baloldali függélyes (44) oldallaphoz támaszkodik (8. ábra). Midőn az (m) rudat kifelé húzzuk, akkor a (45) horony szembe jön az (53) peczekkel, míg az (52) peczek alsó vége a lejtős (46) fölületre támaszkodik. Ezen állásnál a rúd az óramutató mozgásával ellenkező irányban, balfelé forgatható el és az (53) peczek benyomulhat a (45) horonyba, mialatt az (52) peczek alsó vége a (46) fölületen csúszik és a függélyes (49) fal oldalán lefelé mozoghat, úgy hogy a fő- és segédütköző a kellő mértékben elforgatható. Midőn az (m) rudat benyomjuk a főütközőnek működő állásba való hozatala czéljából, akkor az (52) peczek alsó vége a (45) horonnyal szemben van és az (53) peczek alsó vége a lejtős (47) fölületre támaszkodik. Ezen állásnál a rúd elforgatható jobbra, vagyis az óramutató mozgásának i irányában, a midőn azután az (53) peczek alsó vége a függélyes (48) fal oldalán és az (52) peczek a (44) fog függélyes oldalfalának ellenkező oldalán ugrik be. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy ezen vezetés nem okvetlen szükséges, mivel a készülékkel dolgozó egyén a rudat a kellő időben és a kellő helyen tudja meghúzni. Az (m) vonórúd hosszirányú mozgásának hátratolása ugyanoly módon történik, mint a régebbi szerkezeteknél. A (k) gomb és a (29) hüvely egy központi nyílással van ellátva, a melybe az (m) rúdnak külső vége oly módon kapaszkodik, hogy a gomb és a hüvely a rúdon valamelyest eltolható, habár mindkét alkatrész elforgás ellen biztosítva van a rúdon. Egy szilárdan álló csapágyra elforgathatóan van a (28) zárókar fölerősítve, mely egy rúgó hatása alatt áll és (30) peczkével (2. ábra) az (m) rúd két hornyának egyikébe kapaszkodik. A 2. ábrán a (30) peczek a baloldalt lévő horonyba ér. Ezen állásnál a (j) kilincskerék kapcsolatban van a kilincsekkel. Midőn a (k) fogantyút megfogjuk, akkor az (m) rúd nem lesz rögtön elmozgatva, de midőn i a (29) hüvelyt kifelé húzzuk, akkor a (28) | kar megemeltetik és vele a (30) peczek is j kiemelkedik a horonyból. Mihelyt azonban i elhagyta a (29) hüvely a (28) karnak kamj pós végét, akkor a (30) peczek azonnal belekapaszkodik az (m) rúd második hornyába és ezt hosszirányban való második állásában biztosítja, a melynél a kilincskerék a kilincsekkel nem áll kapcsolatban. Ugyanekkor a (25) bütyök távol tartatik a (26) kerék fogaitól (9. ábra). Ha azonban a rudat kihúzásával egyidejűleg az óramutató mozgásával ellenkező irányban valamelyest el is forgatjuk, akkor a (j) kilincskerék kikapcsoltatik a kilincsekből. A főütköző működésen kívül helyeztetik és a