33250. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes gázfejlesztő és tisztító berendezés

közvetlenül a gázmotor, vagy pedig egy külön exhaustor által az (U) térben előállított vákuum következtében az (R) nyíláson át a (Q) térbe jutnak és innen az (X) nyílásokon keresztül a (G) aknába jutva, főtömegük az (Y) réseken át a (Z) térbe ömlik, míg egy csekély rész a (H) fojtó téren keresztül igyekszik az (U) tér felé. Ezen megoszlás aránya tisztán a (G), (H) és (I) terekben foglalt tüzelőanyag ellentállásától függ. Ezen terek méretei olyképen választandók, hogy minél több égéstermék jusson a (Z) térbe és minél kevesebb vegye útját a (H) fojtó téren át, vagyis a (G) és (I) terek keresztmetszete nagyra, a magasságuk pedig lehetőleg kicsinyre veendő, míg a (H) tér éppen ellenkező értelemben méretezendő, vagyis nagy magassággal és kis keresztmetszettel bír. A (G) téren áthaladó magas hőfokú égéstermékek száraz lepárlást idéznek elő az ezen térben foglalt bitumenes tüzelő anyagban. Az így fejlesztett kátránygőzök az átvonuló égéstermékekkel keverve, a (Z) térbe jutnak, míg a kátrányától megfosztott tüzelőanyag a fogyasztáshoz képest önmagától halad a (H), illetőleg (I) tér felé s mindakettőt állandóan kitölti. A (T) test (a) üregein keresztül szekundér levegő jut a (b) térbe, a hol a (Z) térből levonuló kátrány gőzökkel és egyéb éghető gőzökkel telített égési és lepárlási termékekkel találkozik és elégetésüket lehetővé teszi. A szekundér levegő a (c) csövön (1. ábra) kerül a (T) test (d) üregébe és innen a már említett (a) üregeken át a (b) elégetési helyhez jut. Ezen útjában annyira fölmelegszik, hogy a már amúgy is magas hőfokú égéstermékek önmaguktól meggyúlnak benne. Az így keletkezett tisztán szénsav és nitrogén, esetleg még oxygén keverékéből álló magas hőfokú termékek az (e) (2. ábra) csatornán keresztül, az (f) térbe, vagyis a (q) rostély fölé és (h) öntvény alá s innen az (I), (K), (U) téren át az (i) elvezető csőbe jutnak, mint kátránymentes főleg szénmonoxydot és hydrogént, mint éghető alkotórészeket tartalmazó generátorgáz, a mennyiben az (I) redukáló és már kátránymentes tüzelőanyagot tartalmazó téren át való átvonulásukban az izzó tüzelőanyaggal való érintkezésük folytán a fönt említett összetétellel bíró generátor illetőleg erőgázzá redukálódtak. Az (I) térben levő tüzelőanyag a (h) rostélyszerú öntvényen nyugszik; a fűtőanyagnak csak azon része kerül a (q) rostéira (1. ábra), a mely a (h) öntvény (Kt

) nyílásain átesik. Ezen fűtőanyag a (V) ajtón (2. ábra) keresztül bebocsátható, kevés levegő segélyével teljesen elégethető és a visszamaradó salak és hamú ugyanezen ajtón át eltávolítható. Ezen elrendezéssel elérjük azt, hogy a tüzelőanyag a (h) rostélyon össze nem tömörödhet és az égési termékek szabad áramlását nem gátolhatja. Hogy a (h) rostélyszerü öntvény az ott uralkodó magas hőfok következtében el ne égjen, üregesen van készítve, a mely üregbe az (m) csövön keresztül vizet vezetünk (1. ábra). A fejlődő gőz az (n) csövön át a (c) csőbe s innen a (T) test (d) üregeibe kerül s onnan a szekundér levegővel vegyülve, azzal együtt a fönt leírt úton tovább halad. A (T) test (a) üregei szintén vizet tartalmaznak, a mely az (o) csövön vezettetik be. Az itt keletkezett gőz szintén a szekundér levegővel halad torább. 2. A tisztító berendezés. Az (i) elvezető csőbe került kész, kátránymentes generátorgáz ugyanezen cső segélyével a(B)koksz-skrubberbe kerül, a honnan kellően megmosva és lehűtve a (c) kavicstisztítóba jut. A skrubber (p) farostélyán megfelelő magasságú kokszréteg nyugszik, a mely a (v) vízpermetező segélyével, mely az (r) csővezetékből lesz táplálva — állandóan vízzel lesz permetezve (1. ábra). A gáz alulról fölfelé halad a kokszrétegen át. Az (s) hajlított cső (2. ábra) a skrubbervíz elvezetésére szolgál, a (t) ajtó (1. ábra) pedig a már elhasznált koksz kiürítésére. A (C) kavicstisztító két (1. ábra) párhuzamos (u) deszkafalból áll, mely alul és fölül hermetikusan zár, az oldalokon pedig nagyszámú nyílást tartalmaz, a melyeken és a két deszkafal által képezett űrben elhelvezett finom folyami kavicsrétegen áthaladva,