33244. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgépeknél a gáz és levegő keverési arányának megváltoztatására

— 2 — Minthogy a (D) szelep záróhelyzeténél a | (c3 c4) hasítékokat az (E) tolattyú teljesen elzárja, a (c5) keverőkamaráha ekkor sem levegő, sem gáz nem juthat be. A mótor szívólöketénél azonban a (D) szelep teljesen kinyilik, ekkor az (el e2) hasítékok a (e3 e4) hasítékok elé kerülnek, úgy hogy mikor az (F és G) fojtószelepek nyitva vannak a hasítékokon gáz és levegő juthat a keverő kamarába. A beszivatott gáz és levegő meuynyisége természetesen a fojtószelepek által az (A B) vezetékekben szabaddá tett átömlési keresztmetszettől függ és annál kisebb, minél magasabban áll az állítókarmantyú és annál nagyobb, minél mélyebb helyzetben van ez. Ha az állítókarmantyú kis terhelésnél a legmagasabb helyzetébe jut, a berendezés részei a rajzon teljesen kihúzva ábrázolt helyzetüket foglalják el, a két fojtó szelep teljesen zárva van, tehát a mótorhenger töltést nem kap. Ha az állítókarmantyú a terhelés növekedésénél leesik, a (kl) kart az (x) nyíl irányában elforgatja, a fojtószelepeket megfelelően fokozatosan nyitja, míg ezek a szabályozó állítóhüvelyének legmélyebb helyzeténél teljesen nyitva nincsenek. Ekkor az egyes részek a rajzokon pontvonalasan kihúzott helyzetüket foglalják el. Ha végül a mótor terhelése, illetve sebessége állandó marad, a szabályozó álli tó karmantyúja sem változtatja és a fojtószelepek is megtartják eredeti állásukat, vagyis a mótor által beszivatott keverék mennyisége nem változik. A keverék keverési aránya a fojtószelepek által szabaddá tett átmeneti keresztmetszet nagyságától, ez pedig az (ml ésnl) csapnak a (K) emelő (H) forgástengelyétől való távolságától függ. A rajzok szerint ezek a forgáscsapok a (H) tengelytől egyenlő távolságban vannak, ennek következtében a (kl) emelőkar kitérését a (k2) (M f) és (k3) (N gl) csuklós négyszög egyenlő módon viszi át a két (F G) fojtószelepre. Minthogy ekkor a szabályozó állítókarmantyúja a két csuklós négyszögben, tehát a fojtószelepnél is azonos elmozdulásokat idéz elő, az (A B) vezetékek átömlési keresztmetszetei is egyenlő nagyok fognak lenni, vagyis a gáz és levegő keverési aránya a szabályozó minden állásánál azonos. Ha tehát a (k2 k3) karok hatóhossza azonos, a keverék keverési aránya is 1:1. Föltéve már most, hogy üzemközben a gáz fűtőértéke változik, mi nagyolvasztóvagy generátorgáz esetében könnyen lehetséges, a keverési arányt módosítanunk kell, ha az üzemviszonyokat változatlanul akarjuk föntartani. Ebből a czélból csakis az (ml), illetve (nl) forgáscsapot kell a (k2), illetve (k3) kar hasítékában megfelelően beállítani, tehát a (k2 és k3) kar ható hosszát, vagyis a szabályozó és az (F és G) fojtószelepek között alkalmazott áttevés áttevési viszonyát meg kell változtatni. Az áttevési viszony megváltoztatásával a két szelep által szabaddá tett átömlési keresztmetszet és így a keverék összetétele is megváltozik. Minthogy a (k2 k3) karokban kiképezett hasítékok az (M), illetve (N) rúd és az (fl), illetve (gl) kar összekötő csapjával koncentrikusak, az (F és G) szelepek akkor is egyidejűleg és abban a pillanatban nyitnak és zárnak, melyben a szabályozó állítókarmantyúja lefelé mozogni kezd, illetve a legmagasabb helyzetben van, mikor az (ml), ill. (nl) csapok a (H) tengelytől különböző távolságban vannak. A szabályozó beállásánál a két zárótag különböző mértékben, de akként nyit, hogy az átömlési keresztmetszet a szabályozó állítókarmantyújának legmélyebb állásánál legyen teljesen nyitva. Minthogy az (ml nl) forgáscsapok a megrajzolt elrendezésnél akkor is közel átlósan vannak egymással szemben, mikor a (k2 k3) emelőkarok hatóhossza különböző, a csuklós négyszögek mozgásának törvényéből következik, hogy a gáz és levegő keverékének keverési aránya a karok hatóhosszának különböző volta esetében is a szabályozó minden állásánál közel ugyanaz. A leírt berendezés tehát módot nyújt arra, hogy a gáz- és levegőkeverék keverési arányát változó fűtőértékű gáz használatánál mindig akként szabályozhassuk, hogy az üzemviszonyok lehetőleg kedvezők legyenek.