33242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéneknek oxydálására

_ 2 hetünk, melyeknek sűrűsége nagyobb, mole­kurális összetétele pedig teljesen elüt az eddigi eljárásokkal nyert termékekétől. Ezen frakciót még növelhetjük azáltal, hogy a retortában a kezelés alatt lévő massa fölött kisebb-nagyobb vákuumot tar­tunk fönn, mely pl. a kondenzáló készülé­kekkel összeköttetésben álló szívó készülé­kek segélyével létesíthető. Oly naphtakátrány, melynek forrpontja 370°-nál fekszik, 440°-nál 0 875 átlagos sűrűséggel bíró olajtermékeket szolgáltat, míg ezen kátrány a jelen eljárás szerint ugyanazon kenő olajokat már 350°-nál szol­gáltatja, mely olajok azonban 0 935 átlagos sűrűséggel bírnak. A mint a hőfok 300°-ig emelkedett, az oxydáló áram elegendő a destilláczió befejezésére. Destillálás után maradék gyanánt képlé­keny, oxydált szurkot kapunk, inelybriquet­telc gyártására rendkívül alkalmas, mely tulajdonságot a közönséges naphtaszurkok csak kis mértékben mutatják, a mennyiben kötő képességgel nem bírnak. A destillációs olajok ezen megsűrűsö­désének oka abban rejlik, hogy keletke­zési hőfokuknál, a massa belsejében való létrejöttük pillanatában, az oxygén irányá­ban bizonyos affinitást mutatnak, mely képződésük után megszűnik. Ezen affinitás azon nyomás szerint változik, melynek az anyagok a destillácziós készülékben alá-. vettetnek, mely utóbbi eszerint egy reak­ciós készüléknek tekinthető, melynek két változtatható faktorát a hőfok és a nyomás képezik. A maradék az oxydáció folytán szintén jelentékeny sűrűsödést szenved; ugyanis azon idő alatt, melyben a gázok a massán átjárnak, az oxydáló áramnak minden bu­boréka a kezelendő massának molekuláival szoros érintkezésbe jön és azon rész, mely az elkülönítés határhőfokát eléri, oxy­dálódik. A jelen találmány tárgyát képező eljárás tehát abban áll, hogy légköri levegőt sűrí­tünk és ezt alkalmas módon szénsav- és nedvességtartalmától megszabadítván föl­hevítjük és ezután a retortában lévő és igen könnyen oxydálható kátrányba fuvatjuk. Egyes esetekben a levegőt a fölhevítő ké­szülékbe való bevezetés előtt bizonyos mennyiségű oxygénnel keverjük össze, melynek mennyisége a destillácíó lefolyá­sának gyorsaságától ós a kivánt oxydáció mérvétől függ; a levegőt az oxygénnel lehetőleg bensően kell összekeverni. Nehezen oxydálható szénhydrogének kezelésénél a szárított levegőt vagy a szárított levegőnek oxygénnel való keverékét elektromos szikrák hatásának vetjük alá, hogy ozon képződ­jék. Ezen esetben a levegőkeveréket nem szabad túlhevíteni, úgy hogy az oxydáló áram összes hasznos tulajdonságaival jus­son a Kezelendő anyagba. Ezen száraz és tiszta, oxygénnel kevert vagy ozonizált levegővel eszközölt oxydá­ció az összes olajok desztillálásában új hatásokat hoz létre, eddig ismeretlen olajo­kat eredményez melyeknek molekuláris összetétele a szénhydrogénektől kiindúlva az oxygénnel történő fixirozás által egészen a zsírsavakig hajtható, ha a destillációt meghatározott nyomás alatt végezzük. Vegűl ezen eljárás alacsony destilláció­hőfok alkalmazásával briquettezésre alkal­mas kötőszer gyanánt egy oxydált, kiváló tulajdonságokkal bíró szuroknak vagy pedig oxydáció által gyantásított kátránynak gyártását teszi lehetővé, mely termékek sovány szénnek karbonizálására alkalmaz­hatók. A jelen találmány tárgyát képező eljárás bármely szénliydrogéneknek és kátrányok­nak kezelésére alkalmazható. Az eljárás foganatosítására a közönséges destilláló készülékeket alkalmazhatjuk, me­lyeket csak oly szerkezetekkel kell ellátni, melyek lehetővé teszik a szükséges oxydáló levegőmennyiségnek finoman elosztott álla­potban az anyagon való áthajtását. Az el­járás ezenkívül lehetővé teszi, hogy ugyan­oly hőfokú fraktionálással különböző sűrű­ségű és természetű termékeket nyerjünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szénhydrogéneknek oxydálására, jellemezve azáltal, hogy a destilláló készülékben lévő szénhydrogénekbe szári-

Next

/
Thumbnails
Contents