33241. lajstromszámú szabadalom • Vízállásszabályozó gőzkazánokhoz

Ha most már a kazánban s ennek folytán a (6) szelenczében a víz annyira lesíilyed. hogy szintje mélyebben áll a (4) cső alsó nyílásánál, akkor a csőből a víz lefolyik a kazánba s maga a cső gőzzel telik meg, míg ellenben az összekötő csövek továbbra is vízzel megtöltve maradnak. Ez állapotnál a (3) membránra a (7) vízoszlop alulról nyomó, a (8) vízoszlop (1. ábra) pedig fölülről szívó hatást gyakorol, minek következtében a (2) súly fölemeltetik: s a szelep kinyilik. Ekkor ismét víz szállíttatik a kazánba, mindaddig, míg annak fölszine a (4) cső alsó nyílását eléri. Ekkor a (4) csőben levő gőz lecsapódik s az előbbi újból vízzel telik meg, mire a membrán két oldalánál a nyomás kiegyenlítődik s a szelepet a (2) súly hatása elzárja. Maga a tápszivattyú emellett folytonosan működésben marad, azonban akkor, midőn a szabályozó szelep zárva van, a víz a tápvezetékbe iktatott alkalmas biztonsági szelepen át ismét kifolyik s visszavezettetik abba a tartányba, melyből a szivattyú a kazán tápvizét szivattyúzza. A 2. ábrán olyan módosítás látható, melynél egyetlen vízállásmutató cső helyett két ilyen cső van alkalmazva s ezek közül az egyik mélyebben nyúl a vízbe a másiknál. Ez elrendezésnél a víz szintjének sülyedése alkalmával a csövek hamarább kiürülnek. A 3. ábra olyan kivitelt mutat, melynél a (6) gyűjtőszelencze csakis egyetlen cső segélyével van a kazánnal összekapcsolva. Itt a (4) cső lefelé egészen a kazán normális vízmagasságának szintjéig nyúl, míg fölső végénél egy darabon az (5) vízzsákban foglal helyet. Ha ez elrendezésnél a kazánban a víz szintje a rendesnél lejebb száll, akkor mind a (4) cső, mind az összekötő cső azonnal kiürül, míg ellenben mind a kettő azonnal megtelik vízzel, ha a kazán vízállása a (4) cső alsó nyílásánál magasabbra emelkedik. A további működési mód ugyanaz, mint azt az 1. ábrával kapcsolatban ismertettük. A 4. és 5. ábrák a szabályozó szelep teste rugalmas vezetésének két kiviteli alakját mutatják. E rugalmas vezetés czélja az. I hogy a szelepkúp megszorulása, kazánkőleülepedés esetén megakadályoztassák. Míg a 4. ábrán látható kivitelnél a szeleptestet mind alúl, mind fölül lemezrúgók tartják, addig az 5. ábrán bemutatott foganatosításnál a szeleptest fölső vége csuklój san van fölfüggesztve és csakis alúl van lemezrúgók közvetítésével vezetve. A szeleptest alúl kúposán képeztetik ki, úgy hogy önmagától mindig központosán helyezkedhetik a szelepfészekre. Az elásztikus vagy rugalmas vezetésnek főczélja abban áll, hogy a szeleptestnek nyitott állásban való rezgése vagy lengése megakadályoztassék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízállásszabályozó gőzkazánokhoz, jellemezve azáltal, hogy a szabályozó szelepnek szelepteste meg van terhelve és egy membránnal (vagy dugattyúval) van összekötve s az utóbbinak tokja egymás fölött elrendezett s vízállásmutató cső segélyével összekapcsolt két vízszelenczével közlekedik, melyek közül az alsó vízszelencze a kazánnak mind gőzterével, mind vízterével összeköttetésben áll s a kazán mellett a vízállás magasságában van elrendezve, míg a vízállásmutató cső alsó nyilása a normális vízállás szintjének megfelelő mélységig nyúl a vízszelenczébe, ugy hogy az említett cső a rendes vízállásnál vízzel van megtöltve, azonban a kazán vízszintjének mélyebbre sülyedése alkalmával kiürül, minek következtében a membrán váltakozó megterhelésnek van alávetve s a szabályozó szelep ennek megfelelően nyíttatik vagy záratik. 2. Az 1 igényponttal védett szabályozó készüléknek egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy egyetlen vízállás mutató cső helyett kettő vagy több van alkalmazva, melyeknek alsó nyílásai különböző magasságban fekszenek s így azoknak gyorsabb kiürülése biztosíttatik. 3. Az 1. igényponttal védett készüléknek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az alsó vízszelencze a kazán min-