33222. lajstromszámú szabadalom • Gép drótcsatok előállítására

Ezen eltolódásnál a kengyel benyomott, még nyilt kamaival (5. ábra) az (o) aljazat (o2) mélyedésébe jut, mely azon a helyen, hol később a nyelvcsúcsoknak kell átnyúlniok, két (o') furattal van ellátva. Az (o) aljazaton az (o2) haránt mélyedéstől némi távolban (7. ábra) a fölül zárt (k) kengyel ül. Az (o) aljazat fölött a (q) lemez útján egymással összekötött két (t) oldalsó vezeték van. Ezen oldalsó vezetékekben van az (s) tolattyú és a (q) lemezen, közepén megerősítve, a keskeny (w) rúgó van elrendezve (3. és 4. ábra). A (q) lemezzel szemben áll a kissé engedékeny (z) bevezető tövis, melyen a készre vert nyelvek egymás mellé vannak sorozva (4a. ábra) és pedig úgy, hogy önsúlyuknál fogva állandóan a (q) lemezhez támaszkodnak. Az utolsó nyelv tehát a (q) támaszon nyugszik és az (s) kés azt belöki, mi közben a (z) tövis a (q) támasztól kissé eltér és a nyelvet lecsúsztatja (4. ábra). Az (s) kés ekkor a függélyesen befiiggő nyelvet a (t) vezeték kiugrásaiba nyomja, hol ez függélyes helyzetben megtartatik. A nyelvnek elfordulását és ferde helyzetbe jutását teljesen megakadályozza a középső (w) rúgó, mely a nyelvcsúcsok között fekszik. Ha a nyelv szélesebb része egyszer a (t) vezetékben van, akkor függélyes helyzete biztosítva van és az (s) kés a nyelvet előre irányuló nyelvcsúcsokkal az (o) matricza (ol) nyílásaiba vezeti. A nyelv ennélfogva függélyesen lefelé irányuló csúcsokkal jut az (o) aljazat furataiba és kellő helyzetben fekszik a kengyelbe (lásd az 5. ábrát, mely a lesülyedt (s) kést tünteti föl). Az (x) tövis, mely oldalsó eltolódást szenved, a nyelv szélesebb részébe belépve, a nyilt karmokat összenyomja, úgy hogy azzal a csukló zárva van (a 6. ábra ezen zárási műveletet mutatja). Most már csak a kész csatok önműködő eltávolítására kerül a sor. Ezt a 8. és 9. ábrák mutatják. Ezen czélból a (k) kengyel lép működésbe. A mint a csat zárva van, az (o) aljazat lefelé mozog (8. ábra). Ennek következtében, minthogy az egész csat az (x) tövisen függ, a kengyel a csukló körül forog. A csat összecsappan, mi mellett az összecsappanás biztosítására a (k) kengyel szolgál (8. ábra). E közben ugyanis (az (o) aljazat lefelé mozgása folytán) az (ul) rúgó lépett működésbe ; ez a nyelvcsúcsokra fekszik, azután ezek alá jut és végül az (o) aljzatot teljesen fedi (9. ábra). A (k) kengyel é3 (nl) rúgó hatása a rajzokból minden magyarázat nélkül világos. Végül az (x) tövis a zárt csatot szabadon bocsátja, mi mellett mellékes, hogy ez önmagától vagy külön lehúzó segélyével megy-e végbe. A 10. ábra olyan elrendezést mutat, melylyel azon különféle műveletek önműködő végbemenetelét biztosítjuk, melyek a találmány tárgyát nem teszik. Itt az (s) kés, valamint az (o) aljazat mozgását az (la) tengely idézi elő. Az (x) tövisnek, a harmadik mozgó alkatrésznek mozgását czélszerűen szintén az (la) tengely hozza létre egy hornyolt korong révén, vagy más módon. A gyakorlati foganatosítás minden szerkesztő előtt világos. Meg kell még jegyeznünk, hogy ezen fajta gépeknél a csatkengyelek egymás mellé sorozása egészen elmaradhat. A kézre vert kengyelt (nyilt karmokkal) mindjárt a nyelvek bevezetésekor is a csuklók zárásához vezethetjük. Ez esetben az (m) emeltyűt czélszerűen egészen kiiktatjuk, a karmok benyomását a (10) kalapácsra bizzuk és a (gl) kar a kalapács alatt a kengyelt nyilt karmainál fogva azonnal elviszi és a záró, valamint összeállító készülékhez szállítja. A nyelveket ismert szerkezetű gépeken állítjuk elő, melyek nagyjában a kengyelgépek szerkezetéhez simulnak. Ezeu nyelvgépek sem dobják ki a nyelveket az eddig szokásos kihajlító helyen, hanem összegyűjtik és egymás mellé sorozzák azokat, hogy az egyesítő helyre szállíttassanak, hol az (s) kés azokat az ismertetett módon a kengyelek karmaiba rakja. A kengyel- és nyelvgépeket egy színvonalban egymás mellé helyezhetjük. Ilyen