33217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antiszeptikus ill. konzerváló hatású fémszappanoldatok előállítására

- 2 — tatlan oldatokat képeznek, melyek vízben oldhatóvá alakíthatók át, amint ez jelen eljárás értelmében sikerül. Azon kísérletek ugyanis, melyek a jelen eljáráshoz vezettek, azt mutatták, hogy valamely fenolalkáliszappanoldat valamely fémsó vizes oldatának hozzáadására simán a megfelelő fémszappannak fenololdatát szolgáltatja anélkül, hogy a fenolok savanyú jellege a kettős cserebomlásnál zavaró hatást gyakorolna. így tehát az oldószerekkel szemben egyébként igen makacs fémszappanok keletkezésük pillanatában a fenolban oldódnak, úgy hogy ezen úton egyetleji műveletben vagyis a fémsó előállításával egyidejűleg már ennek fenololdatát kapjuk, mely utóbbiak bizonyos alább ismertetendő körülmények között még vízben is oldhatók. Az eljárás gyakorlati foganatosítási példája gyanánt szolgáljon a rézszappanoldat készítésének ismertetése. Ha valamely nyers krezolkaliszappanoldatokhoz, mely például 5 rész nátronlúgban oldható nyers krezolban 3—5 rész vízben oldható kálizsírsavszappant tartalmaz, megfelelő alább megadott mennyiségű rézszulfátoldatot adunk, úgy a képződő rézszappan nem válik ki csapadék alakjában, mint akkor, ha rézszulfát vizes alkáliszappanra hat, hanem közvetlenül átmegy a krezolba, míg az egyidejűleg képződött káliumszulfát vizes ; oldatba megy át, illetőleg részben kiválik. Simán két réteg képződik, melyek jól különválaszthatók. A sűrű, szép zöld színűre festett krezolréteg leszívása után ebben káliumszulfáttól mentes rézszappanoldatunk van anélkül, hogy az utóbbit hosszas mosásnak kellene alávetnünk oly czélból, hogy a rézszappan mellett képződött alkálisót eltávolítsuk, mint vizes alkáliszappanoldatoknak valamely rózsóval való szokásos megbontásánál. Ha ily módon annyi vizes rézszulfátoldatot hagytunk hatni, hogy 1. az összes vagy csaknem összes káliszappan cserebomlásba lépett, akkor a képződött nyers kreozolvézszappanoldat vízben oldhatatlan vagy csaknem oldhatatlan és így vízzel nem ad homogén elegyet. Ha azonban a vizes rézszulfátoldat mennyiségét úgy szabtuk meg, hogy 2. a káliszappannak csak egy része alakult át rézszappanná, akkor a visszamaradó át nem alakult káliszappan nyers krezololdata a rézszappant fölveszi. Ez a nyers krezolkáliszappan rézszappanoldat szintén réteg alakjában könnyen különválik a vizes káliumszulfátoldattól. Ez az oldat vízzel szemben meglepő viselkedést tanúsít, a mennyiben ezzel homogén, többé vagy kevésbbé zavaros elegyeket illetve tiszta oldatokat ad, a szerint, hogy milyen viszonyban áll a meg nem bontott káliszappan mennyisége a rézszappanhoz és a nyers krezolhoz. Az adott mennyiségarányoknál az olajos réteg vízben oldható, ha a káliszappant körülbelül felerészben (a káliszappan minősége és vízben való oldhatósága szerint ezen túl is) rézszappanná alakítjuk át. Ha a rézszappan mennyisége fokozatosan emelkedik, vízzel kissé zavaros, majd tejszerű elegyek képződnek, míg végre az olajszerű rézszappanréteg vízzel homogén elegyet többé nem ad, illetve vízben oldhatatlanná lesz. A 2. alatt ismerteti vízben oldható termékeket akképen is megkaphatjuk, hogy az 1. pont szerint előállított vízben oldhatatlan rézszappanoldatokat a vizes sórétegtől való különválasztások után megfelelő mennyiségű káliszappannal vagy vízben oldható fenolszappanoldattal keverjük. Ha nyers krezol helyett más fenolelegyeket használunk, úgy a jelenségek egészen hasonlók. Az 1. pont szerint vízzel nem elegyíthető, a 2. pont, szerint vízben oldható rétegeket kapunk. A rézszappanoldatréteg vízben való oldhatóságának megfelelő arányok a különféle fenolokra, illetőleg elegyekre, a milyenek a nyers karbolsavak stb., könnyen megállapíthatók az által, hogy a káliszappantartalmat megfelelően növeljük mindaddig, míg a vízben való oldhatóság kívánt mértékét el nem értük. Rézszulfát helyett más rézsót vagy több