33201. lajstromszámú szabadalom • Készülék a levegőben lebegő tárgyaknak függélyes vagy vízszintes irányban való mozgatására

2 -vegő feszültsége, mert ehhez bizonyos idő kell. Minthogy ugyanazon légsugár által hozatnak a czellák gyors forgásba, bizonyos forgási sebesség mellett azon esetnek kell beállani, hogy a levegő kitágulása még nincs befejezve, ha az illető czellába már újból sűrített levegő áramlik be. Sűrített levegő helyett bármily más, nyomás alatt álló gáz találhat alkalmazást. Ily pl. lehet folyékony szénsavval telt tartályt az említett készülékkel közvetle- ! nül vagy nyomáscsökkentő szelep közbeiktatásával kapcsolatba hozni. Ezután a szénsavat gázalakban tíz, húsz vagy még több atmoszféra feszültséggel vezetjük a készülékbe. A henger ez által nagyon gyorsan j forgattatik és föl lehet tenni, hogy minden egyes czellába legalább minden ezred másodpercz után újból sűrített szénsav áramlik be. így pl. 20 atmoszféra feszültségű szénsav a kiterjedés után húszakkora teret igényel. Bizonyos időre van tehát szükségünk, míg 1. a szénsav ezen térre kiterjedt, 2. míg a még a czellában lévő gázok ennek megfelelően kiszoríttatnak, 3. egyéb ellenállások miatt. Minthogy a sűrített szénsav vagy levegő csak lefelé áramolhat ki szabadon, a készülék fölfelé bizonyos nyomásnak van kitéve. Ez az összes czellák szénsavának közepes feszültségéből adódik. Ezen közepes feszültség a készülék kiképzése és a bevezetett gázok nyomásának megfelelően esetleg több atmoszféra lehet, úgy hogy a fölfelé ható nyomás meglehetősen jelentékeny, négyzetczentiméterenkint több kilogramm nyomásnak felelhet meg. A (d) czellák falai simák vagy hullámosak lehetnek vagy más hasonló alakkal bírhatnak, úgy hogy az expandáló gázáramnak, hasonlóan, mint a több lépcsős gőzturbinánál, irányát folyton változtatni kellene. Ennek folytán a gázáram kevésbbé gyorsan fog expandálni, ép úgy, ahogy a gázáram a több lépcsős gőzturbinában nyomássebességét kevésbbé gyorsan veszti el, mint az egy lépcsős turbinában. A mint már említettük, a készülék vízszintes vagy függélyes irányú tovamozgatása sűrített levegő vagy gáz vagy más hasonló közeg által eszközöltetik, mely közeg az (l) fúvócsöveken és az (a) henger (i) hasítékán át a hengerben lévő czellákba nagy feszültséggel tódul be. A gáz a czellákban expandál és a czella falaira nyomást gyakorol. Az (a) henger falai a czellákat oldalt és a fölső homlokoldalon i ! elzárják, míg a czellák alsó homlokoldalát nyitva hagyják. Ebből következik, hogy az oldalfalakra gyakorolt sugárirányú erők egymást ellensúlyozzák. A henger fölső homloklapjára ellenben j az expandáló gáz a tengely irányában túlnyomást gyakorol, mert a gáz nyomása lefelé szabad levegőre talál. Ha a czellák nemcsak a fölső homlokoldalon, hanem alul is zárva volnának, akkor a fölső falra gyakorolt nyomás egyenlő volna az alsó homlokfalra gyakorolt nyomással és egyenlő nagyságú homlokfölületeket föltételezve, túlnyomás egyáltalán nem keletkezhetnék. A találmány lényege tehát abban rejlik, hogy egy valamely nyílásból kitóduló gázj sugárnál a visszaható erő, azaz a tengelyiránti erő még lényegesen fokoztatik azáltal, -hogy a tengelyiránti erő létesítésére még a sűrített gáz teljes expanzióképessége is kihasználtatik. A fölső homlokfölületre gyakorolt túlnyomás a nyomás irányában, tehát a henger homlokfölületére merőleges mozgást létesít. Ha tehát a hengert — mint a rajzban látható — oly helyzetbe hozzuk, hogy zárt homlokfölülete fölül van, akkor a készülék függélyesen fölfelé emelkedik. Ha pedig a hengert vízszintes helyzetbe hozzuk, akkor az egyoldalúan ható túlnyomás a! készüléket vízszintes irányban mozgatja. SZABADAT.MI IGÉNY. Készülék a levegőben lebegő tárgyaknak függélyes vagy vízszintes irányú mozgatására, jellemezve a palástján és egyik homlokoldalán zárt, forgatható (a) henger által, mely a sugárirányú (b) vá-