33193. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő adagoló mérlegeken

Me&jeleiit 1905. évi juuius ho 10-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 33193. szám. VÍI/f- OSZTÁLY. Újítások önműködő adagoló mérlegeken. ELSŐ MAGYAR AUTOMÉTERTÁRSASÁG, FLEINER ÉS ERTNER CZÉG BUDAPESTEN ÉS KAPOSVÁRON. A szabadalom bejelentésének napja 1904 julius hó 16-ika. A jelen találmány önműködő adagoló mérlegeken eszközölt újításokra vonatkozik, melyek egyrészt azon szerkezetet illetik, mely az adagokban lemérlegelendő anyag befogadására szolgáló serpenyőt kiürülés czéljából az egyensúlyi helyzetből lebillenteni van hivatva, másrészt egy olyan szerkezet alkalmazásában állanak, melynek czélja az ismert, főkép elevátorral fölszerelt önműködő mérlegek azon hibáját megszüntetni, mely szerint azok olyankor, ha a garat teljesen kiürült és igy az elevátor csészéi által a garatba adagolt anyag megállás nélkül halad át a garaton, tehát közvetlenül a mérleg serpenyőjébe hull, nem adnak többé pontos, megbízható eredményt, hanem vagy sokat mérnek, vagy keveset. Az először említett újítás már most abban áll, hogy a mérő súly a mérleg súlykarján úgy van elrendezve, hogy egyensúlyi helyzetben a súlyviszonyok olyan meg-változása megy végbe, melynek következtében a serpenyő hirtelen túlsúlyba jönn és ennek hatása alatt azonnal lebillen a kiürüléshez szükséges alsó helyzetébe. A súlyviszonyoknak az egyensúly pillanatában való ezen önműködő megváltozása már most igen sokféle módon történhetik. A mellékelt rajzon ennek két módja van példaképen föltüntetve, és pedig: az 1. ábráu ezen szerkezetnek olyan kiviteli alakja van két különböző helyzetében vázlatosan bemutatva, melynél a súlyviszonyok föntemlített hirtelen megváltozása az által történik, hogy a mérleg súlykarjára csuklósan, illetőleg lebillenthetően erősített mérő súly az egyensúly pillanatában önműködően a mérlegkar forgási pontja felé billen és ezzel a súlyelosztást megváltoztatja. A 2. ábrán olyan kiviteli alak látható, melynél a mérő súlyhoz egy segédsúly van csuklósan erősítve, mely az egyensúly pillanatában önműködően kikapcsolódva karjával egy alátámasztási pontra esik és eközben a mérő súlyt fölbillenti. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál az (1) mérlegkarra, annak forgási pontja fölött, egy kampóban végződő (2) szögemeltyű van csuklósan erősítve. A mérleg állványának valamely alkalmas részén továbbá egy szilárd (3) ütköző peczek van úgy elrendezve, hogy ebbe a mérlegkar egyensúlyi helyzetében a (2) szögemeltyű fölső karja ütközik. A (2) szögemeltyű alsó karján lévő kampóba már most a mérleg súlykarjára csuklósan erősített (4) mérő súly görbe (5) karja ka-