33178. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő

Megjeleni. 1905. évi juuius hó 10-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 88178. szám. II/©. OSZTÁLY. Gázfejlesztő. ZUB LINDEN GOTTFBIED GYÁRTULAJDONOS HOYEBSWEBDABAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 junius hó 15-ike Az aknaalakú gázfejlesztőket eddigelé sima belső falakkal készítették, a minek az volt a hátránya, hogy főleg kőszén és anthracit használatánál, az üzemet a salak eltávolítása czéljából gyakran meg kellett szakítani. Ezen hátrányt a találmánybeli gázfejlesztőnél a belső falak megfelelő kialakításával úgy küszöböljük ki, hogy mindazon helyekre, hol a tüzelőanyag az aknafallal érintkezik, vízgőzt vezetünk, mely úgy az aknafalat, mint a tüzelő anyagnak azzal érintkező részét lehűti s ezáltal a szalagképződést meggátolja. Mihelyt azután a vízgőz a generátornak jobban fölhevített rétegeibe jut, ott hidrogénfejlődés mellett fölbomlik. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráján föltüntetett példaképeni foganatosítási alaknál a vízgőz bevezethetése czéljából a falazat lépcsőzetesen van kivivé, úgy hogy a tüzelőanyag adagolásánál gyúrűalakú üregek támadnak, melyekbe az (a) csöveken át vízgőzt vezetünk. A 3. ábrán föltüntetett példaképeni foganatosítási alaknál az aknafalnak a tüzelőanyaggal érintkező része lyukakkal vagy résekkel van ellátva, melyeken keresztül a vízgőz az akna egész magassága mentén elosztva vezettetik be. E czélból az aknának (d) fölső részén a falban sok lyuk van. A gőzt (f) kamrába s onnan sok sugárra osztva a tüzelőanyaghoz vezetjük. Viszont az aknának (g) öve vízszintes s (h) öve függélyes réseket tüntet föl, melyek szintén a vízgőznek a tüzelőanyaggal érintkező falrészekhez való vezetését teszik lehetővé. A 3. ábrán föltüntetett gőzbevezetési módnál az aknának a tüzelőanyaggal érintkező részét rendszerint vagy teljesen lyukakkal vagy teljesen résekkel látjuk el. Kísérletek igazolták azt, hogy a lyukak vagy rések méretét és a gőzbevezetés mérvét könnyen lehet úgy szabályozni, hogy az öntött vasból való falnak káros fölhevítésétől nem kell tartani s salak még rossz tüzelőanyagnál sem képződik. A fejlesztett gázt vagy a generátor fölső részén lehet kivezetni, mint a rajzon láthatjuk, vagy pedig annak egy alacsonyabban lévő részén, mely utóbbi elrendezés akkor czélszerű, ha a tüzelőanyagból kátrányos alkatrészek válnak ki. Ezek ekkor a melegebb túzrétegekben ismeretes módon fölbomlanak s permanens gázokká alakulnak. Az aknán kívül még ismeretes módon a rostély alá is vezethetünk vízgőzt.