33175. lajstromszámú szabadalom • Készülék optikai csalódások előidézésére

Megjeleni. 1905. évi juuius hó 10-én. KIR. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 33175. szám. VII b. OSZTÁLY. Készülék optikai csalódások előidézésére. IIOPKINS C. MARCUS FÖLTALÁLÓ NEW-YORKBAN. .A szabadalom bejelentésének napja 1904 szeptember hó 13-ika. Jelen találmány tárgya optikai csalódások előidézésére szolgáló készülék, mely lényegében abban áll, hogy arra alkalmas szerkezet segélyével különböző forrásból eredő fénysugarak oly módon vezettetnek a szemlélő szeméhez, mintha e fénysugarak egyetlen forrásból származnának s az optikai csalódások ez által idéztetnek elő. E czélból a találmány értelmében szükséges oly szerkezetet létesítenünk, melynek segélyével a különböző forrásokból eredő fénysugarak összevágóan vitetnek a megfigyelő szeméhez, úgy hogy ez két tárgynak egy-egy képét egyetlen képben úgy látja, hogy a két tárgy látszólagosan ugyanazon helyet foglalja el. Szükséges továbbá gondoskodni róla. hogy a készüléknek egyes részei, valamint a tárgy vagy tárgyak és a szemlélő a megfigyelés alkalmával a kellő helyzetet foglalják el, valamint arról is, hogy az optikai csalódás létesítéséhez szükséges fényhatás önműködő szerkezet segélyével hozassék létre. Az egész készülék továbbá úgy rendezhető be, hogy pénzbedobás segélyével legyen működésbe hozható, hogy így, egyéb automatákhoz hasonlóan, a nagyközönség mulattatására és szórakoztatására mindenkor rendelkezésre álljon. A mellékelt rajzlapon a találmány tárgyának egy kiviteli alakja szemlélhető, hol az 1. ábra az egész készüléknek függélyes hosszanti metszete, a 2. ábra a foglaló burkolatnak vagy szekrénynek távlatos nézete, a 3. ábra az alkalmazásra jutó rheosztát egy kiviteli alakjának homloknézete, a 4. ábra részletrajz gyanánt a rheosztát karjának keresztmetszete, az 5. ábra a tükörnek vagy prizmának diagrammatikus végnézete, nagyobb léptékben rajzolva, a 6. ábra a pénzbedobás segélyével működtetendő motor egy kiviteli alakjának oldalnézete, a burkolat eltávolítása mellett, végül a 7., 8, és 9. ábrák a találmányban kifejezésre jutó alapelv alkalmazásának tovább módjait szemléltetik. A találmány szerint, mint ez különösen az 1. ábrán látható, egy ékalakú (3) üvegprizmát alkalmazunk, mely két, egymáshoz szögben álló (4) és (5) síkfölülettel bír. A (4)felületet valamely a fényt visszaverő burkolattal, előnyösen ezüstbevonattal látjuk el s a (3) prizmát egy (7) nyílással ellátott (6) szekrényben rendezzük el oly módon,