33164. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kerékpártámasz

Megjelent 1ÍH)5. évi jnnins hó 8-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 33164. szám. XX/C. OSZTÁLY. Önműködő kerékpártámasz. DR THIERFELDER MARTIN GYAKORLÓORVOS ZWICKAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 deczember hó 7-ike. Kerékpárokhoz és motoros kerékpárokhoz való, szállítható támasztók, melyek arra szol­gálnak, hogy a kerékpárt megállásánál oldalt való földűlés ellen biztosítsák, már ismerete­sek. Jelen találmány tárgyát képező készülék ezen ismert támasztóktól úgy szerkezetére, mint pedig működésére nézve előnyösen különbözik. Mellékelt rajzon jelen kerékpártámasztó­nak egy példaképein kiviteli alakja van föl­tüntetve, és pedig az 1. ábrán elölnézetben, a 2. ábrán pedig oldalnézetben. Jelen kerékpártámaszt elsősorban az jel­lemzi, hogy nem a kerékpár keretére, ha­nem a két lábitó egyikére van ráerősítve. A támasztónak ezen alkalmazása lehetővé teszi, hogy azt a lábnak gyönge nyomása által a használati állásba, vagy pedig a használati állásból nyugalmi helyzetbe hoz­zuk. Fölöslegessé válik tehát, hogy a kor­mányrudat a a támasztó beállítása czéljá­ból eleresszük, sőt a támasztót még menet­közben is beállíthatjuk, mivel annak alsó vége menetközben, vagyis midőn a kerék­pár még egyensúlyban van, a földet még nem érinti, hanem az csak akkor támasz­kodik a földnek, ha a kerékpár megáll, s kissé azon oldal felé billen, a melyen a tá­masztó alkalmazva van, úgy hogy utóbbi a kerékpár további fölbillenését meggátolja. Jelen támasztónak szerkezete röviden a következő: Az (a) tartó alul (b) hüvelyekkel van el­látva, melyekben a (c) kengyel elforgatható. Az (a) tartónak alkalmas helyén (d) lyukak vannak, melyekkel a támasztó a lábitónak homlokfalához erősíthető. Magától értetődik, hogy a támasztó megerősítése másképen is történhetik. Az egy darabból készített (c) kengyel úgy van meghajlítva, hogy annak két, alsó végén alkalmasan meghajlított (e) szára a használati helyzetben közel függélyesen áll. A kengyelnek fölső (g) része kifelé van hajlítva, mely résznél fogva a támasztó a láb segélyével nyugalmi helyzetéből könnyen a használati helyzetbe hozható. Természe­tes, hogy a (g) résznek nem kell okvetle­nül, mint a rajzban egyenesnek lennie, sőt czélszerű, ha annak a lábhegy alakjának megfelelő alakot adunk. Hogy már most a (c) kengyelt, illetőleg az (e) szárakat végállásukban rögzíthessük, a (b) hüvelyek szélükön (f) mélyedésekkel

Next

/
Thumbnails
Contents