33141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzóharisnyák előállítására

— 2 — át hydroxydokká. Az eljárás lényeges vonását ezen különleges körülmény képezi. Ezen részleges átalakítás következtében: 1. A fonalakban, kiégetés előtt esak hydroxydok és világító nitrátok vannak jelen. 2. A kiégetés által nitrátokból oxydokká átalakítandó sók mennyisége kisebb lesz. 3. A kiégetés egyszerűbb lesz, mivel az erre szolgáló Bunsen-láng egyidejűleg a rostok szétrombolását, a tulajdonképeni kiégetést s az oxydok redukálását eszközli. 4. A lángnak a nitrátokkal való közvetlen érintkezéséből eredő robbanások majdnem teljesen elmaradnak. 5. A fonalaknak a szemek érintkezési pontjain való összeforradása égetés alkalmával elkerültetik s ennek következtében a harisnya rugalmassága fokozódik. Ennélfogva ezen eljárás a kiégetés műveletét jelentékenyen egyszerűvé teszi s a mellett a harisnya gyártása is szabályosabb és egyenletesebb lesz. A hydroxydokká átalakított világító sók a láng hatása alatt a még át nem alakított, tehát nitrátok alakjában jelenlévő sóknak egy megfelelő részét elnyelik s a nitrátok átalakítása következtében fölszabadult oxydmolekulákat bensőén egyesítik egymással. Ily módon tehát égetés alkalmával megömlesztés s az oxydmolekulák egyesítése megy végbe, és pedig ugyanazon molekuláké, melyek a nitrátokban vannak, mint azoké, melyek már a hydroxydokban találhatók. A sók átalakulásából eredő gázok lassan és robbanás nélkül képződnek, minek következtében az oxydmolekulák bensően és szabályosan egyesülnek, a nélkül, hogy kristályosodnának, vagy megiivegesednének. A kapott fonalak homályos és félig áttetsző üveg-pálczikák külsejével bírnak, melyek a hurkok érintkezési helyein nincsenek egymással összeforradva. A világító nitrátoknak és a hydroxydoknak egyidejű jelenléte tehát föltétlenül szükséges. Ennek következtében egyfelől a nitrátok átalakításának s ennélfogva az ammoniagőzök behatásának határt kell szabni, másfelől utólagos kimosást kell alkalmazni azon czélból, hogy a salétromsavas ammónia eltávolítassék, mely a rostokat szétrombolná, ha a harisnya ennek eltávolítása előtt égettetnék ki. Ha ugyanis égetés alkalmával ki árólag csak nitrátok volnának a harisnyában, a tartó anyag rostjaiban az alkalmazott sóknak legfeljebb 48%-a volna oxyd alakjában jelen, minek következtében a sóknak oxydokká való átalakítása czéljából, a sók előállítására használt savaknak kb. 52%-ot kitevő mennyiségét kellene égetés által eltávolítani. Ezen eltávolítás nem történhet meg a nélkül, hogy a fejlődött gázok számos robbanást ne idéznének elő, mely robbanások a molekulák összefüggését igen hátrányosan csökkentik. A robbanások által kísért megömlés következtében. a gyártott harisnyák belső szerkezete törékeny, üreges, földuzzadt lesz s a fonalak oxydmolekélái csak könnyedén egyesülnek egymással. Ezen molekulák a Bunsen-lángzó lángjának hatása alatt részlegesen szétesnek. Ennélfogva olyan harisnyákat kapunk, melyek használat alkalmával összehúzódnak s ennek következtében semmi szilárdsággal sem bírnak, míg világító erejük folyton csökken. Ha pedig égetés alkalmával csupán hydroxydok vannak jelen, akkor a sejtek lángra lobbanás alkalmával eltűnnek s a felszabadult oxydok összefüggése a legteljesebb és tökéletesebb módon megszűnik. Ellenben a jelen eljárás alkalmazásánál a harisnyák égetése következtében a térfogat és föltilet addig csökken, míg csak az oxydmolekulák bensően nem egyesülnek egymással, űgy hogy a harisnya a láng hatása alatt már nem húzódhat jobban össze s a láng romboló hatásának is ellenáll. Ily módon a tartó anyag tökéletesen, azonban lassan s a már említelt tüneményektől nem kísérve pusztul el. Az ezen eljárás szerint készített világító testek vagy harisnyák tömör, hajlékony és ellenálló fonalakból áll| nak s oxydokból vannak összetéve, melyek ! a világító test vagy harisnya készítésére szolgált rostokból álló váz alakját teljesen j megtartják. Hasonló, azonban kevésbé előnyös ered-