33122. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy
— 2 — kai akként vannak összekötve, hogy a véglemezek belső oldalán egy hengeres toldat van kiképezve, melybe a toldat körül tekercselt rúgó külső menete fogódzik. Minthogy a forgattyúcsapok vagy más hasonló géprészek bizonyos fordulatszámánál a golyók és a köztartók véglemezei között akkora nyomás lép föl, hogy a csapágy használatánál a golyók és véglemezek között föllépő csúszó mozgás a véglemezeket érdekessé teszi, találmányunk szerint első sorban a golyók és véglemezek érintkezési fölületét nagyobbítottuk. A megrajzolt foganatosítási alaknál az érintkezési fölület nagyobbítását akként értük el. hogy a (d) véglemezeken egy-egy gömbsüveg alakú beesztergályozott (dO) mélyedést létesítünk, mely a golyó és lemez érintkezési helyének megfelelően a lemezen excentrikusan van elrendezve. Minthogy a köztartó összeállításánál a lemez és a rúgó végének oly módon való kapcsolása, hogy a megfelelő befogó üregekbe vagy fúratokba bevezetett rúgóvégek és a (dO) mélyedések középvonalai pontosan ugyanabba a vízszintes síkba essenek nehéz, minthogy továbbá üzemközben a rúgók összenyomása a két lemez bizonyos mérvű elfordulását és így a rugóknak meg nem engedett csavarási igénybevételét idézi elő, a kapcsolást akként végeztük, hogy a rúgóvégek a megfelelő lemezekhez viszonyítva bizonyos mértékben elfordulhassanak, a nélkül hogy ennek következtében a többi részek is kénytelenek volnának elmozdulni. Ebből a czélból vagy az egyik, vagy mindkét lemeznek a rúgó (dl) végét befogadó (f) ürege vagy fúrata oly tágas, hogy a rúgó vége abban bizonyos elmozdulást végezhet és a kellő mértékben elfordulhat. A köztartó véglemezének a 3. és 4. ábrán látható foganatosítási alakjánál a kiszélesített befogóüreggel bíró hengeres toldatot akként létesítettük, hogy a (d) véglemezre az (u) szögecsek segélyével megfelelő (tl) támasztékokat szögecseltünk, melyeken az úgynevezett (t) híd fekszik. A (tl) támasztékok között elég széles hézag van, úgy hogy a rúgóvégek a szükséges elfordulást elvégezhetik. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a hengeres (dl) toldat a (d) véglemezzel egy darabot képez, a befogó üreget pedig egy hasíték alkotja, melyet a (d) lemezen fölszögecselt (t) híd föd, a hasíték maga itt is szélesebb, mint a rúgó vége, úgy hogy a rúgó vége itt is elég nagy mozgásteret talál. Hogy már most a köztartókat, illetve ezek rugóit a bevezetőleg jelzett gyorsító erők túlságos nagy mértékben össze ne nyomhassák, a találmány szerint a rúgókra egy (C) keresztmetszetű, rugalmas (h) védőfedőt húzunk, mely bizonyos esetekben, mikor a rúgót teljesen körül kell zárni, kettősen is alkalmazható, úgy hogy a két C-keresztmetszetü (hl 1)2) födő szélei kölcsönösen túlfedjék egymást (7. ábra), mikor a köztartók véglemezei azok összenyomott állapotánál egész kerületükön íilá vannak támasztva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Golyós csapágy rugalmas köztartókkal, az által jellemezve, hogy a köztartó rúgója annak véglemezeivel akként vau összekötve, hogy a rúgó egyik (vagy egyik és másik) vége a megfelelő véglemez befogó üregében bizonyos mértékben elfordulhasson. 2. Az 1. alatt védett golyós csapágy egy foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a köztartók véglemezein egy-egy gömbsüveg alakú mélyedés van a golyó és véglemez érintkezési helyén, a véglemez középpontjához excentrikusan kiképezve. 3. Az 1. alatt védett golyós csapágy egy foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a véglemezek egymásfelé mozgását a rúgóra fektetett, C-keresztmetszetű födő határolja. 1 rajzlap melléklettel.) 'ALLA8 KSSZVÉHYTÁRS.iSAc, NYOMDÁJA TUDAPESTK*
