33105. lajstromszámú szabadalom • Javítások dörzstárcsával és tuskókkal vagy sarukkal működő vasúti kocsifékeken
saruk minden ingadozását megakadályozzák. A fóksarúk leszerelésére elegendő, ha azokat a (10) csavarszögek eltávolítása után a tárcsa kerületének mentén lefelé csúsztatjuk. A féktuskók (9) tartói U-alakúak és két karjukkal a tuskókat működtető (16 17) emelőket fogják át. A (9) tartók két (12) kengyel végei közé vannak helyezve, mely kengyelek (20) csatlórúdak segélyével fiiggesztetnek egy (16) vasgerendára, mely a (2) tengely két végén az olaj tar tányok fölső részén nyugszik. A (9) tuskótartók a (16 17) emelőkkel és a (12) kengyelekkel (18) csapok útján vannak összekötve, melyek a (16 17) emelőkön, a tuskótartók két karján és- a (12) kengyelekben kiképezett (19) hasítékokon haladnak át. Ezen hasítékok a tuskótartók vízszintes irányú elmozdulását teszik lehetővé, midőn a féktuskókat meghúzni vagy megereszteni akarjuk. A tengely külső oldalán elrendezett (17) emelők (23) rudak útján vannak a féket működtető szerkezettel összekötve, mely a kocsi két tengelye között foglal helyet, míg a tengely belső oldalán elrendezett (16) emelőkkel (21) vonórudak útján állnak összeköttetésben. A (16) emelők felső végeihez rézsútos helyzetű (13) rudak csatlakoznak, melyek az emelőket a (28) tengelylyel kötik össze, mely a (12) kengyeleket, a (20) függesztő rudakat és a (24) vonórudakat hordja, melyek a kocsi szélső keresztgerendáihoz vannak erősítve, hogy a féktuskók rúdazatát helyén tartsák. A rajzon föltüntetett alkalmazásban a (16) és (17) emelőket páronként (25) kapcsoló tagok kötik össze a (21) vonórudakkal, míg két-két (17) emelő fölső végét (26) kapcsoló tagok kötik össze, melyek viszont egy (27) himbához (4. ábra) vannak erősítve, melyhez a (23) mozgató rúd csatlakozik. Ha a (23) mozgató rúd a 3. ábrán föltüntetett helyzetbe van húzva, akkor a (17) emelő felső végére gyakorolt húzás következtében ezen emelő kettős lengést végez, amennyiben egyfelől a (25) csap körül fordul el, minek következtében a (18) csúszó csap és a megfelelő féktuskó a tárcsához közeledik, másfelől pedig a (17) emelő egyidejűleg a (18) csap körül is kilendül s ezáltal a (21) rúdra és a (16) emelő alsó karjára húzó hatást gyakorol. A (16) emelő ugyancsak egyidejűleg a (18) csap körül és a lejtős (13) rúd felső vége körül fordul el, minek következtében a (13) rúd a (28) tengelyen kissé ellendűl, a (18) csap és a megfelelő féktuskó pedig a tárcsához közeledik. A (23) rúd ellenkező irányú mozgása az egész szerkezetnek ellenkező irányú kilengését s ennélfogva a tuskóknak a tárcsától való eltávolodását vonja maga után. A belső (16) emelők felső végeihez csatlakozó (13) rúdak rézsútos helyzete következtében a súrlódás által a féktuskókra gya| korolt tangencziális visszahatás a hátsó tengelyre ékelt tárcsa tuskóit egymástól eltávolítani s a mellső tengelyre ékelt tárcsa tuskóit egymáshoz közelíteni törekszik. Ily módon a hátsó kerekek csúszása megakadályozható, ami onnan eredhetne, hogy a fékezés következtében a hátsó kerekek megterhelésének egy része a mellső kerekekre vitetik át, és pedig azon körülmény következtében, hogy a lassító erő, mely a tengelyek irányában s ennélfogva a kocsi súlypontja alatt hat, a kocsit hátulról előre törekszik forgatni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Dörzstárcsával és sarúkkal vagy tuskókkal működő fékszerkezet vasúti kocsik számára, jellemezve azáltal, hogy a kocsitengelyre ékelt tárcsa több darabból van összetéve, s az egyes részek áttörésekkel bírnak, melyekbe hűtésre szolgáló szárnyak nyúlnak, ahol a tárcsák mindegyike egy-egy pár féksarúval van ellátva, melyek egy lengő emelőkből és vonórudakból összetett s a kocsikerekek olajtartányain nyugvó vasgerendára függesztett rudazat által működtetett tuskótartókra vannak erősítve. 2. Az 1. igénypontban védett fékszerkezetnél a tuskóknak a tuskótartókon való megerősítése, jellemezve azáltal, hogy a féktuskók két füllel bírnak, melyek a