33103. lajstromszámú szabadalom • Mótor, szivattyú vagy ventillátor gyanánt használható forgó dugattyús gép

(16) rúgók a (13) tolókákat állandóan a tárcsára nyomják, a mellett azonban megengedik, hogy a tolókák az elhaladó dugattyúk által fölemelhetők legyenek. A (3) tárcsa mindegyik (11 12) dugattyú tövénél (18 19 és 20 21) furatokkal bír, melyek a henger belső terét a tárcsa üregein keresztül a mozgató közeget be- és kibocsátó nyílásokkal hozzák összeköttetésbe. Tegyük föl, hogy a (9) nyíláson bevezetett gőz a (8) üregbe, innen pedig a (9a) vezetéken keresztül (2. ábra) az átellenes (6) üregbe, azután a 18 20) furatokon ke resztül a hengerbe áramlik. A gőz most a záró hengerfenekeket képező záró tolókákhoz ütközik s nyomása által a (11) dugattyút arra kényszeríti, hogy az (F) nyíl irányában forogjon (3. ábra). A (12) dugattyú szintén ezen irányban forog s mihelyt a balról legelső záró tolókát, mellyel érintkezésbe jött, fölemelte, a (22) térben lévő gőz ezen dugattyú (21) furatain keresztül a (7) üregbe, továbbá a (10a) vezetéken keresztül a (10) kibocsátóuyíláshoz tódul. Ha most föltesszük, hogy a mótor a 3. ábrán látható helyzetben hirtelen megállíttatott és a mótor forgási irányát meg akarjuk változtatni, akkor a (22 és 24) terekben lévő gőz a (9) nyíláson, illetve ugyanazon úton, melyet bevezetése alkalmával megtett, szabadon eltávozik, míg azon gőz, mely most a (10) nyíláson bevezettetett, mely nyílás a megelőző esetben kibocsátásra szolgált, a (10a) vezetéken keresztül az (5 és 7) üregekbe, innen a (19 és 21) furatokon keresztül a hengerbe jut, úgy hogy a (11) dugattyú most az előbbivel ellenkező irányban, tehát a (22) tértől a (24) tér felé, a (12) dugattyú pedig a (24)-től a (23) tér felé fog haladni. Mivel a gőznek a tárcsába s a tárcsából a hengerbe való vezetése folytonos módon történik, a mótor járása közben holt pont nem léphet föl. A mótor úgy is berendezhető, hogy kettős expanzióval dolgozzék, mely esetben a motorral egy nagyobb méretű mótor hozatik kapcsolatba, melybe az első motorból magas nyomás alatt távozó gőz alacsonyabb nyomás alatt vezettetik be. Ugyanezen gondolatból kiindulva, háromszoros expanziójú mótorberendezés is létesíthető. Ha ezen forgó gépet szivattyú vagy ventilátor gyanánt akarjuk alkalmazni, akkor elegendő a gépet egy tetszőleges motorral hajtani. A gép a folyadék vagy levegő beszívását járásával ellenkező irányban, a nyomást pedig azzal egyező irányban végzi. A záró tolókák az esetben szelepek gyanánt szolgálnak. Hogy a mótor gyanánt használt gép járása megfordítható legyen, természetesen a hajtásra szolgáló, nyomás alatt álló folyadék vagy gőz beáramlásának irányát meg kell változtatni tudni, a minek megkönnyítésére a 4. és 5. ábrán föltüntetett készülék szolgálhat. Ezen készülék a motorral csövek útján hozatik összeköttetésbe, és pedig oly távolságban, melyet a helyi és egyéb viszonyok határoznak meg. Az átfordító készülék egy négy (25 26 27 28) nyílással bíró külső hengerből áll, melybe egy a föntebbi négy nyílásnak megfelelő négy furattal ellátott második henger van illesztve, mely ily módon egy (29) forgató karral fölszerelt kétjáratú csapforgót képez. A 4. ábrán látható helyzetben a külső henger nyílásai a belső henger két furatával esnek össze. A kazánból a (25) nyíláson érkező gőz a (27) nyíláshoz áramlik s a motorba a (9) nyíláson lép be, míg a motorból a (10) nyíláson távozó gőz az átfordító készülékbe a (28) nyíláson lép be s véglegesen a (26) nyíláson távozik. Az 5. ábrán látható helyzetben a belső henger furatait a külsó henger falai elfödik, úgy hogy a gőz útja el van vágva. Ha a (29) emelőt a (29a) helyzetbe hozzuk, akkor a (30) furat a (2 5) nyílással közlekedik s a belső hengeren belül körülhaladva, a (30a) nyílásban végződik a (28) nyílással szemben. A gőz tehát a (25) nyílástól a (28) nyíláshoz halad s a (10) nyíláson lép be a motorba. mely ennek következtében az előbbivel ellenkező iranyban forog. A gőz a (9) nyíláson távozik s a (27) nyíláshoz érkezve, a (31a—31) úton halad, mely a (26) nyílásban végződik. A két gőzáram tehát X alak-