33100. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jelzőkészülék
— 3 — elemnek egyik sarkából az áram az egyik vezetékdroton át a motornak egyik sarkához áramlik, innen pedig a motornak armatúráján és egy vezetéken át a (18) emeltyűhöz és ha utóbbi fékező állásban van, akkor az áram a (10) fogaskerék, (8) bolygókerék és (7) csuklós, rúdon vagy pedig a készüléknek egyéb fémes részein át az (5) karhoz, innen pedig a (4) kontaktuslemezen és alkalmas vezetékdróton át az elemnek másik sarkához jut. A vágánynak (40) sínje egy meg nem kerekek és tengelyek a blocknak sínéi között rövid zárlatot létesítenek és a (16) áramforrásnak a (20) mágnesen átmenő áramát redukálják. Ha már most a (B) block mellső végén nincsen vonat, úgy hogy ezen blocknak sínéi között nem keletkezik rövid zárlat és így a (19) mágneshez tartozó áramkör sem befolyásoltatik, akkor a (19) mágnes a (17) emeltyűkart magához rántja, úgy hogy a (18)emeltyűkar a (10) fogaskeréknek (11) fogaival kapcsolódik, ez által a mótor áramköre záratik, úgy hogy a mótor és így a (9) fogaskerék is a rajzban megadott irányban forgásba jön. Ez által a (8) bolygókerék részbeni körforgást nyer a (10) kerék belsejében és fölfelé elmozog, mely mozgás a (7) rúd által az (5) karra vitetik át mindaddig, míg utóbbi és a (4) kontaktus között az érintkezés megszűnik, miáltal a mótor áramköre megszakad és a mótor megáll. Ezen mozgás által a jelzőkar «szabad» állásba jut, mely állásból azonban alkalmas ellensúlyok a jelzőkart «tilos» állásra iparkodnak visszahozni. A (9) fogaskeréknek forgatása által a (10) keréknek egyik (11) foga a (18) emeltyű karral kapcsolatba jön, miáltal a (10) keréknek forgatása meggátoltatik és ennek következtében a bolygó kerék fölfelé elmozog. A motornak megállása után a (18) emeltyűkar a (10) kereket még fogva tartja, és egy (36) kilincs a (9) fogaskeréknek a jelzőkarnak befolyása alatt való visszaforgatását meggátolja. Ily módon tehát a jelzőkar «szabad» állásban fogva tartatik, mindaddig, míg a vonat a jelzőhöz közeledik. Ha egy másik vonat a jelző előtt a (B) állomásra jut, akkor a mellső blocknak (19) mágnese az ezen blokk síneinek a vonat által előidézett rövid zárlata következtében demagnetizáltatik, minek következtében a (21) rúgó a fékező emeltyűt kikapcsolja. Az ilyképen szabaddá tett (10) fogaskerék már most lehetővé teszi, hogy a jelzőkar az ellensúlyok hatása alatt normális helyzetébe visszatérjen, miáltal valamennyi működtető rósz is eredeti állását ismét elfoglalja és a (10) fogaskerék a lefelé mozgó (8) bolygókerék által vissza forgattatik. szakított vezetéket képez, míg a (38) sín alkalmas szigetelések segélyével a készüléknek közelében szakaszokra van osztva. A (16) vonalbatteria az (A) blocknak vonaláramkörét a mellső végen áthidalja, a hol is az elemnek egyik sarka a szakaszokra osztott sínen, másika pedig a másik sínnek mellső végével van összekötve. A hátsó blockhoz tartozó (20) mágnes ugyancsak áthidalja az (A) blocknak vonaláramkörét a mellső végen azonban a jelző mögött. A mellső blockhoz tartozó (19) mágnes hasonló módon hidalja át a (B) blocknak hátsó végét a jelző előtt, a hol is a mágnes vezetéke egyik végével a (40) sínnel, másik vége pedig a (38) sín hátsó végével van összekötve. Egy a (B) blocknak mellső vége előtt elhelyezett készülékben alkalmazott áramforrás, mely az (A) blocknak mellső végén levő (16) vonaláramkörnek megfelel, normális helyzetben a mellső blocknak (19) mágnesét a (B) blocknak vonaláramkörével gerjeszti. Egy a (19) mágnesnek megfelelő és az (A) blocknak hátsó végén fölállított készülékben elhelyezett mágnes hasonló módon hidalja át az (A) block vonaláramkörének hátsó részét és normális helyzetben ezen áramkör által a (16) áramforrás által gerjesztetik. Normális helyzetben a hátsó block (20) mágnesének vonzóhatása, továbbá a (21) rúgónak húzóhatása és a (17) emeltyűkarnak súlya nagyobb, mint a mellső block (19) mágnesének ellenkező irányú vonzhatása, úgy hogy a fékező emeltyű ekkor ki van kapcsolva. Ha azonban az (A) block hátsó vége fölött egy vonat halad át, akkor a !
