33056. lajstromszámú szabadalom • Összetett lövedék

Megjelent 19<)5. évi május lió MO-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 83056. szám. XIX/c. OSZTÁLYÖsszetett lövedék. VIANELLO HORACE KAPITÁNY MONSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 julius hó 21-ike. Jelen találmány tárgyát egy összetett lövedék képezi, mely egy különleges ágyúból egyetlen lövéssel oly módon lőhető ki, hogy az összlövedéket alkotó nagyobb számú részlövedékek mindegyike az ágyúból kijőve, két mozgással bír és pedig a hajító-mozgással és a saját hossztengelye körüli forgó-mozgással. A találmány czélja tehát az, hogy egyetlen ágyúlövéssel nagyobb számú lövedékből álló összlövedéket oly módon lehessen kilőni, hogy mindegyik részlövedék úgy működjék, mintha egy hozzátartozó külön lövegből lövetett volna ki. A csatolt rajzon az 1. ábra az üres lövegcső keresztmetszete ; a 2. ábra ugyanezen keresztmetszet a benne levő lövedékkel; a 3. ábra fojtás; a 4. ábra az üres töltényhüvely keresztmetszete és az 5. ábra a töltény oldalnézete. A 1 ö v e g. A (G) löveg több (m) másodrendű lövegből áll, melyek (n) falai az ágyú (o) közepe felé többé-kevésbé nyitottak. Az (m) másodrendű lövegek vontak és luizagokkal bírnak. Hogy a részlövedékeknek lövegeikből az (o) közép felé való esetleges kilépését meggátoljuk, a részlövedékek közé egy központos (C) lövedéket helyezünk el (2. ábra), mely a többi részlövedékeket lövegeikben tartja és e mellett a többi részlövedékek által forgásba hozatik. melyek viszont saját csöveik huzagai által forgattatnak. A központos (C) lövedék annálfontosabb, minél kevésbé vannak az (n) falak zárva. Hogy az egyes részlövedékek egymásközötti helyzetét bizonyos adott távolságban szabályozzuk, az ágyút oly módon készítjük, hogy az (m) másodrendű csövek a (G) összlövegben igen gyöngén ferdén vagy csavarvonalszerüen legyenek elhelyezve ; ezen elrendezés a lövedékeknek azon érintő irányában való eltávolodását okozza, mely az egyes (m) csövek középpontján átmenő körhöz tartozik. Az összetett lövedék. Az összetett lövedék (p) részlövedékekből (2. és 5. ábra) és egy fojtásból áll (3. ábra), mely a löveg csöveibe pontosan illik, hogy a gázok elillanását lehetőleg meggátolja, a nélkül, hogy a lövjg huzagain elszakadna. A fojtás (z) részei teljes érintkezés mellett az (n) falak sima élein csúsznak, miáltal a fojtás állandóan a lövegcsőre függélyes síkban marad' A fojtás czélja az, hogy a részlövedékek