33037. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos mérő műszereknél, wattmérőknél és hasonlóknál fáziseltolódás előidézésére

jelképezik. Az egyes kombinációk egymástól annyiban térnek el, hogy az egyik sarokvason több, a másikon kevesebb menet van, a menetek összege azonban minden esetben azonos. Mint első pillanatra világos, a 2. ábra (a) részén látható tekercselés két egyenlő nagy, de ellentétes mezőt létesít, annak (b és c) részén látható tekercselésnél azonban az egyik sarokvas mezeje gyöngébb, ennek megfelelően úgy ennél a két tekercselésnél, mint az összes többi tekercselésnél is az erővonalak egy része a légtérén megy át, sőt az (f) részén látható tekercselésnél az összes erővonalak a légtéren mennek át. Ennek megfelelően 1. az (a b és c) kombinációnál ellentétes irányú mezőnk, 2. a (d) kombinációnál csak egy mezőnk és 3. az (e és f) kombinációnál két azonos irányú mezőnk van. Találmányunk szerint már most a kellő elősietést akként létesítjük, hogy a sarokvasakon a primár tekercseléseket a föntebb jelzett hat kombináció egyike szerint, a szekundar tekercseléseket pedig azok másika szerint alkalmazzuk, kizárva azonban az (a és f) kombináció egyidejű alkalmazását. Ha már most a primartekercselést, úgy mint az a 3. ábrán látható, az (a) a szekundiirtekercselést az (e) kombináció szerint alkalmazzuk, az (A) szárban egy-|-<pl primar- és -(-9} szekundar mező, a (B) szárban pedig egy- <p2 primár- és -j- 9\ szekundiirmező gerjed, mely utóbbiak eredő mezőjének elősietése és az 5. ábrán látható vektordiagramm szerint p. Az összes többi kombinácziók esetére a megfelelő diagrammokat nehézség nélkül lehet megrajzolni és így a (B) szárban gerjedt mező természetét fölismerni. Mint azt már említettük, a föntebb jelzett módon kiképezett tekercselésekkel ellátott (A B B1 Al) sarokvasak hatnak a fémkorongra, miért is a tekercselések szimetrikus elrendezése következtében: 1. a jelzett tekercselések és a mellék áramkör között indukció következtében föllépő elektromos erők egymást ellensúlyozzák és 2. mindezek a fékező nyomatékok, melyeket a mérendő áram létesít és melyek a fogyasztott energiával nem arányosak, egymást ugyancsak ellensúlyozzák. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a forgó korongra csakis azok a (B) sarokvasak hatnak, melyekben az eredő mező elősiet. Lehet azonban, mint az 7. és 8. ábrán látható az (A B B1 Al) sarokvasakat egy csoportba egyesítve a korongra hatni engedni. Ha ekkor a primartekercselés az (e) vagy (f) kombináció szerint (két azonos irányú mező), a szekundiirtekereselést pedig az (a b) vagy (c) kombináció szerint képezzük ki, a 7. ábrán látható mezők képződnek, mikor a primiirmezők a mellékáramkör mezeivel hat nyomatékot létesítenek, melyek összegét pld. a K(Í<P2 — 2<pl) <1* kifejezés adja meg, míg a szekundiirmezők megfelelő nyomatékainak összege K (4 <p \ -(- 2 9 }) 4>. A (4© | + 2<p J) mezők a (4 9 2—2 <p 1) mezőkkel szemben akként sietnek elő, mintha az eredő mezőt az áramerősséggel szemben elősiető mező létesítette volna. A 8. ábrán látható foganatosítási alaknál a primartekercselés az (a b) vagy (c) kombináció (két ellentétes irányú mező), a szekundiirtekercselés pedig az (e) vagy (f) kombináció szerint van kiképezve, ennek megfelelően a primiirmezők erőpárjait a K (4 9 2—|—2 9 1) a szekundarmező erőpárjait a K (4 9 \—2 9 }) <l> kifejezés fejezi ki. Láthatjuk, hogy a 8. ábrán ábrázolt foganatosítási alaknál az erőpár nagyobb, mint a 7. ábrán ábrázolt foganatosítási alaknál, ellenben az elősietés kisebb. Az erőpár nagyobb lesz, mert a primiirmezők K(4 9l)t

l) értékkel növekedtek, az elősietés kisebb, mert a szekundiirmezők a K(4 9})d> értékkel kisebbedtek. A megfelelő diagrammokat a 9. és 10. ábrán rajzoltuk meg, a 9. ábra a 7. ábrához, a 10. ábra a 8. ábrához tartozik. A 11. ábrán látható foganatosítási alaknál vagy csak a (B Bl) sarokvasak, vagy az