33031. lajstromszámú szabadalom • Fieldcsöves gőztúlhevítő

Megjelent. 1905. évi május hó HO-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 33031. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Field-csöves gőztúlhevítő. SCHMIDT VILMOS MAGÁNMÉRNÖK YVILHELMSHÖHEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 november hó 17-ike. Találmányom tárgya egy Field-csöves gőztúlhevítő, melynek két gőzgyüjtőkamarája van. Gőztúlhevítésre a Field-csövek ismert alakjukban nem alkalmazhatók előnyösen, különösen akkor nem, mikor nagyfokú túlhevítés szükséges, mert a csövekben két egymással párhuzamos gőzsugár áramlik és ezeknek csak egyike van a fütőgázok hatásának kitéve, a másik, ellenkező irányban áramló hidegebb gőz pedig a már túlhevített gőzt lehűti. A túlhevített gőz egyoldalú lehűtése — mely egyaránt föllép, akár a belső bedugott. akár pedig a külső Field-csövön áramlik ís át először a gőz, szükségszerűen megköveteli, hogy a túlhevítést messzebb vigyük, mintha eme lehűlés föl nem lépne. Eme hátrányokon segít a találmány szerint szerkesztett Field-cső, melynek két foganatosítási alakja a csatolt rajz 1. és 2. ábráján hoszmetszetben, 3. és 4. ábráján fölülnézetben látható. A föntebb mondottakat eme rajzok alapján a következők világítják meg. Ha valamely Field-cső belső csövébe (1. a 2. ábrát) a gőz (a)-nál mintegy 180° hőmérséklettel áramlik be és ha (c)-nél körülbelül 280* hőmérsékletre hevítve kell távoznia, a (b) és (c) úton áramló gőzt ennél jóval magasabb hőmérsékletre kell fölhevíteni, mert az (a b) úton áramló gőz a túlhevített gőzt nagy mértékben hűti. Tényleg, hogy a gőzt 280°-ra túlhevíteni lehessen, azt a külső csőben körülbelül 380°-ra kell túlhevíteni. Ama föltevés, hogy a két cső egymásba dugásával a gőzt már az (a, b) úton 180°ról körülbelül 220°-ra előzetesen túlhevítjük, tehát hőt egyáltalán nem vesztünk, igaz ugyan, de evvel szemben tény az is, hogy a túlhevítés gyorsabban és egyenletesebben megy végbe, mikor az egész gáztömeget egyenletesen ugyanarra a magas hőmérsékletre hevítjük föl és nem hűtjük azt folytonos módon, mint ahogy az a közönséges Field-féle csövekben történik, mert ekkor a külső csővel érintkező gőzt jóval magasabb hőmérsékletre kell fölhevíteni, mint egyébként, ez pedig egyrészt nehezebben végezhető, mint az alacsonyabb hőmérsékletig való fölhevítés, másrészt pedig a külső csővek oly mérvű fölmelegítését teszi szükségessé, hogy azok könnyen izzásba jöhetnek. Még érezhetőbb ez a hátrány akkor, mikor a gőzt először a külső csőbe és innen a belső, nem fűtött csőbe vezetjük, mert a