33003. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mesterséges építőtömbök víz alatt történő előállítására és továbbszállítására

végtelen csavarok közvetítésével. Ez által az (1) harang emelhető és sűlyeszthető. Ha a lánczok helyett drótköteleket alkalmaznánk, legczélszerübb volna azokat a csavaranyák helyett alkalmazott csigákon, alkalmas kötéldobokhoz vezetni. A két (5) és (6) hajón vagy csolnakon vannak a hajtógépek, a légkompresszorok és általában az összes szükséges segédgépek és berendezések elrendezve, melyek egyszerűség kedvéért a rajzon nem lettek föltüntetve. Az építő kőtömbök előállítása ismert módon történik az e czélra előzőleg kiegyengetett és lesimított tengerfenéken és pedig a választott hely lokális fekvésétől és mélységétől függetlenül, ámbátor csak azon határokig, melyeket a sűrített levegő nyomása és a munkások ez irányú ellenálló képessége megszab. A legjobb eredményeket e mellett a tömbök előállításánál a lehető legnagyobb mélység mellett érjük el. A tömbök tetszőleges magasságban előállíthatók, miután a harang magassága nincs semmi befolyással a tömbök magasságára. Ugyanis ugyanazon mértékben, a mint a (17) tömb képződése előre halad, a harang lassan-lassan, mindig pontosan ugyanazon mértékkel emelhető meg. amenynyi ugyanis a munka folytatásához szükséges, mimellett természetesen föltétel, hogy a tömb már előállított kész része mindig már eléggé megkeményedve legyen. Ha bizonyos számú tömb készen van és ha ezek eléggé megkeményedtek, a következő módon szállítjuk azokat tova a tenger fenekén. A munkakamra (harang) belsejében, annak kerülete mentén egy kivehető (12) válaszfal van elrendezve, mely ugyanoly magas, mint a harang függélyes fala és ettől kb. 05—07 m. távolságban van. Ezen válaszfal tehát a munkakamrát két térre osztja, nevezetesen egy középső (18) térre és egy körülfutó (19) folyosóra. A (12) válaszfal egyrészt a harang tetejéhez van erősítve, másrészt pedig (13) keresztrudak segélyével ennek oldalfalaihoz. A (19) folyosó a munkások fölvételére szolgál és e czélra egy vagy több (15) aknával és (16) kompenzáció-kamrával van van ellátva. Továbbá két szelep van elrendezve, melyek egyike arra szolgál, hogy a sűrített levegőt a (19) folyosóból a középső (18) kamrába engedje, hogy az a vizet, mely e kamrát megtölti, kihajtsa, míg a másik szelep arra szolgál, hogy a középső (18) kamrában levő levegőt kiáramlani engedje, újra víz áramolhassák abba. Megjegyzendő, hogy kezdetben, azaz a tömb készítése közben ballasztott kellett a harang födelére helyeznünk, hogy a harangban lévő sűrített levegő fölhajtó erejét hatástalanná tegyük. A (12) válaszfal elhelyezése után a harang ballastját el kell távolítani, mert a tömb tovaszállítása közben, a mint azt később látni fogjuk, arra nincs többé szükség. Ezt követőleg a (19) folyosó és a (18) középső kamra közt lévő szelepet elzárjuk és egyidejűleg a középső kamra légkibocsátó szelepét fölnyitjuk, úgy hogy ez vízzel telhetik meg. A középső kamrát megtöltő víz a harangra ható fölhajtó erőt csökkenti, úgy hogy most a víz hat ballast gyanánt. A (19) folyosóban természetesen tovább is föntartjuk a sűrített levegő fölhajtó erejét. Most az egész berendezést, föltéve, hogy nem használtuk azt már előzőleg a tovaszállítandó tömb előállítására, a tömb fölé hozzuk. A munkások leszállnak a (19) folyosóba és a tömböt a folyosó tetejére függesztik (2. ábra bal oldala). Ezen fölfüggesztés (14) lánczok segélyével eszközölhető, melyek a (17) tömb előállítását megelőzőleg úgy rendeztettek el, hogy most alatta fekiisznek, vagy történhetik a fölfüggesztés bármely más, a czélnak megfelelő módon is A (14) lánczok czélszerűen egymástól ugyanolyan távolságokban rendeztetnek el, mint a (3) lánczok. A tömb fölfüggesztését követőleg a (18) középső kamra légkibocsátó szelepét elzárjuk és egyidejűleg megnyitjuk a (19) folyosó és a (18) középső kamra közti összeköttetést létesítő szelepet, úgyhogy a sűrített levegő a vizet a középső kamrából kiszorítja és ennek folytán a fölhajtó erő növekedesét idézi elő. A (17) tömb súlya tehát kiegyenlíttetik és az egész