32974. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több lehetséges jelzés közül egy tetszőlegesnek előidézésére

gativ áramlökéseket, a fehérek pedig pozitív áramlökéseket jelentenek. Ha most az (I II III) stb. oszlopokat balról jobbra nézzük, akkor az 1. sorban hat fekete mezőt, a 2. sorban az (I) oszlopban egy fehér mezőt, a többi oszlopokban pedig öt fekete mezőt, a 3. sorban az (I) oszlopban egy fekete mezőt, a (II) oszlopban egy fehér mezőt, a többiekben pedig négy fekete mezőt, a 4. sorban az (I) és (II) oszlopban két fehér mezőt, a többiekben négy fekete mezőt találunk és így tovább, míg végül a 64. sorban a hatványláncz hat fehér mezővel fejeződik be. Azon megállapodás, hogy a fehér mezők pozitív, a fekete mezők pedig negatív irányú áramokat jelentenek, az áramjeleknek a 2. ábrán látható sémáját adja, melyben az (I—VI) oszlopok 1—64 sorai úgy vannak áramjelekkel kitöltve, ahogy azt az 1. ábrabeli séma megfelelő oszlopai és sorai megadják. így pl. a 32. sor öt pozitív és egy negatív, a 64. sor pedig hat pozitív mezőnek felel meg. Ha a kétféle mennyiség helyett nem pozitív és negatív irányú, hanem hosszabb és rövidebb időtartamú áramokat veszünk föl s a minusz-jelek helyébe pontokat, a plusz jelek helyébe pedig vonalakat teszünk és ezen jeleket a megadott módon csoportosítjuk, akkor a 3. ábrabeli sémát kapjuk. Ezen ábrán pl. az 1. sorban hat pont, a 10. sorban egy vonal, két pont, egy vonal, két pont, a 32. sorban öt vonal, egy pont, a 64. sorban hat vonal foglal helyet, a hol a jeleknek ezen elrendezése ismét teljesen az 1. és 2. ábrán látható sémáknak felel meg. Ebből következik, hogy a 2. és 3. ábrán föltüntetett jeleket az 1. ábrabeli sémáról balról jobbra minden nehézség nélkül leolvashatjuk s pontosabb vizsgálatnál azt találjuk, hogy a 2. és 3. ábrabeli sémáknak minden sora 1-től 64-ig különböző elrendezésű jeleket tartalmaz, úgy hogy ugyanazon sor nem fordul elő kétszer vagy többször a sémában. Ha most az 1—64. sor minegyikére külön jelünk van, akkor már csak megfelelő eszközöket kell alkalmaznunk, hogy ezen jel adásánál a séma azon helyén, hol e jel fekszik, a jel bekapcsolása folytán egy meghatározott hatás létesüljön. Ezen meghatározott hatás pl. abban állhat, hogy 64 jel közül egy bizonyos jel nyomtattatik le, vagy 64 áramkör közül egy bizonyos áramkör záratik stb. Hogy ez mikép történik, azt a 4., 5. és 6. ábrák alapján fogjuk megmagyarázni. Ezen ábrákon kényelmesebb áttekinthetőség kedvéért csak a 4. ábra szerinti 32 soros hatványláncz van fölvéve, mely öt (I—V) oszlopot tartalmaz. A 4. ábrán látható fekete és fehér mezők gyakorlati megkülönböztetése kétféle módon történhetik. Az első mód abban áll, hogy a hatványláncz mezőit egy lemezen rendezzük el, azonban a fekete mezőket magasabbakká tesszük, mint a fehéreket, úgy hogy a fekete mezőknek kiemelkedő, a fehéreknek pedig bemélyített fölületek felelnek meg. Ez esetben az (I II III IV V) oszlopok fölött a (19) nyíl irányában (4. ábra) végigvezetett (20) szán (14 15 16 17 18) rúgói mindnyájan rezgésbe jönnek, vagy csak a rugók egy része végez rezgést, a szerint, a mint a rugók az (I—V) oszlopok magaslatai vagy mélyedései fölött haladnak el. A második esetben gondoljuk a 4. ábra mezőit szigetelt fémszalagok által képviselve, melyek közül a fekete mezőknek megfelelő szalagok valamennyien állandó vezető összeköttetésben állanak egymással és egy áramforrással, míg a fehér mezőknek megfelelő szalagok minden oszlopban vezetően vannak egymással összekötve s egy-egy vezeték segélyével minden oszlop külön-külön bekapcsolható az áramkörbe. Ezen berendezés az 5. ábrán van bemutatva. Ha most az első esetben föltesszük, hogy a (14 15 16 17 18) rugók (4. ábra) valamely tengelyt, illetve mozgást csak akkor váltanak ki, ha mindnyájan fölemelt helyzetben vannak, akkor, ha a (20) szánnal a