32962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenáramú horgonnyal bíró váltakozó áramú gépek szabályozására

_ 4 _ fázisúan) gerjesztett statormezőben a fönti tekercselrendezéssel bíró, azonban csak egytengelyűen (egyfázisosan) elrendezett kefékkel ellátott rotor van alkalmazva. Egy ily egytengelyű keferendszer egy (2p)-polusú gépnél általában (2p)-kefékből áll, mely kefékközül egy-egy p egy-egy polushoz tartozik és melyekből azonban sorozatos-hullámtekercselésnél nem kell az összest fölhelyezni. A statorfázistekercs, melynek (x—x) tengelye a kefetengellyel egybeesik, munka-és mágnesezőáramokat vezet, míg az (y— y) tengelybe eső, tehát (egy kétfázisú mezőre vonatkoztatva) 90°-al eltolt fázistekercs csak gerjesztőáramokat vezet. A (P) és (8) tekercsekben alkalmazott feszültségeknek megfelelő mező az (y—y) tengelyben előállított mezővel együtt forgómezőt képez, mely az (y—y) tengelyben előállított mező erőssége és fázisa szerint többé vagy kevésbé egyenletes; ezen forgómező a mozgatható armatúra ampere-tekercseire fejt ki hatást, melyek, ha egyedül lennének jelen, oscilláló (egyfázisú) mezőt eredményeznének. Az (y— y) tengelyben létesített mezőt, — mely a munkaáramokkal a hatásos forgatónyomatékot adja, — a külön elrendezett (M) tekercs (7. ábra), vagy egy a (P) vagy (S) tekerccsel kombinált tekercs (4. és 5. ábrák) állítja elő. Ezen mezőt a munkaáramokkal lehetőleg fázisban kell tartani, hogy lehető nagy forgatónyomatékot kapjunk. A kivánt sebességnek megfelelően a (Bl B2) kefékbe a megfelelően választott (E2) feszültséget iktatjuk be. Ez esetben is oly transzformátor van föltételezve, mely csak egy tekerccsel bír és a tekercselési viszony 1: l-re van föl véve. A mótor áltál elérni szándékolt forgásszám ismét az (El E2) feszültségek különbségének felel meg. Minthogy a forgómező tökéletessége az utóbb leírt eseteknél nem képez okvetlen föltételt, ennek folytán az (y—y) irányban előállított mágnesmező erőssége széles határok között változtatható és a fordulatszám szabályozására használható. Az (E2) feszültség szintén közbekapcsolt ellenállásokon át kapcsolható a kefékkel, hogy egyidejűleg a sebesség és a fáziseltolódás szabályoztassék. Végül a szabályozást csak ellenállások által is végezhetjük, mint az a 6. ábrában van jelölve. Az ezen ábrában látható elrendezés megfelel a 2. ábrabeli elrendezésnek, azonban ezen esetben a stator- és rotortekercs szerepe föl van cserélve. Ép így a 7. ábrabeli elrendezés és a 3. ábrabeli elrendezés különleges kiviteli alakját képezi. A 4. és 5. ábrákban föltüntetett kapcsolásoknál a forgómezőt csak két fázistekercs gerjeszti, melyek egyike (y—y tengely) csak mágnesez, a másik pedig a rotorban keringő munkaáramokat is kiegyenlíti. A forgómezőt általában m-fázistekercs gerjesztheti. Mindegyik fázistekercs, az (y—y) vagy (x -x) tengelyhez képesti szöghelyzetének megfelelően vesz részt a munkaáramok gerjesztésében és kiegyenlítésében. Minden további nélkül érthető, hogy a fönt leírt összes elrendezések nemcsak motorokhoz, hanem áramfejlesztőkhöz is alkalmazhatók, mely utóbbiaknál a szállított áram periódusszáma független a rotor forgásszámától. Azon mértékben, a mint a motornál a stator- és rotortekercsbe vezetett feszültségek megfelelő megválasztása által tetszés szerinti sebességeket létesíthetünk, ép úgy a fejlesztőnél is, valamely kivánt forgásszám mellett, a stator- és rotorfeszültségek tetszésszerinti kölönbségét állíthatjuk elő. A gerjesztőáramot vezető tekercseket a motorok és fejlesztők összes kiviteli alakjainál különállóan készíthetjük és a rotoron vagy statoron vagy egyidejűleg mindkettőn rendezhetjük el. A statoron elrendezett tekercsek az öszszes leírt kiviteli példáknál mindig gyűrűtekercseknek vannak nevezve, azonban az öszszes ismert nyitott vagy zárt fázistekercsek alkalmazhatók. A rotoron elrendezett tekercsek szintén Gramme-féle tekercseknek vannak nevezve, azonban rotortekercsek gyanánt szintén az összes zárt egyenáramúkollektortekercseket alkalmazhatjuk.