32954. lajstromszámú szabadalom • Hangjegyrendszer

három vonalközből áll, ami összesen egy oktáva hét hangfokozatának felel meg és a billentyűrendszer billentyűivel megegyezik. Fent vagy lent a soron kívül segédvonalközök vagy vonalak nincsenek. Ha a hangjegyek egy oktáván túl terjednek, akkor azokat egy, az első sor fölött levő második sorban ugyanazon kulcsban helyezzük el és ha valamely zenedarabban a második oktávában az első hangjegy (a) volna, akkor azt az első vonalra helyezzük épen úgy, mint az alsó sorban. Ezáltal az illető sorok között egy teljesen szabad vonalköz marad, melyet a hangjegyírásnál nem használunk föl. A pontozott vonalak az illető hangjegyeknek helyét mutatják a hangjegysoron és a billentyűkön és egy-egy sor hét-hét fokozata a négy vonalban és három vonalközben foglaltatik. A következő magasabb mélyebb hangfokozat már a fölső sorba kerül, mely az egész hozzátartozó oktávát tartalmazza. Jelen találmánynál a különböző hangjegyek megnevezésére szolgáló c d e f g a h jegyek a b c d e f g-vel vannak helyettesítve és az (a) hangjegy a hangjegysor első vonalára van helyezve, míg a többi megadott sorrendben következik és a (g) a hangjegysor utolsó vonalára jut; az első (g) fölötti (magasabb hangú) hangjegy a következő hangjegysor első vonalán áll és ismét (a). Az 5. ábra néhány C-Dur akkordot mutat a régi rendszerben, az 5a ábra ugyanezeket az új rendszerben, az 1. ábrának megfelelő foganatosításában. A 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál csupán három vonal és négy vonalköz van, ami ismét a hét hangfokozatnak felel meg; itt a sor fölötti és alatti vonalközök is fölhasználtatnak, a diatonikus F-Dur skálát a 8., illetve a 8a ábrák mutatják a régi, illetve új rendszerben, míg a 3. ábra olyan foganatosítási alakot mutat, melynél hét vonalat vonalközök nélkül használunk a hangjegyíráshoz. A 6. ábra néhány B-Dur akkordot mutat a régi rendszerben, a 6a ábra ugyanazt a 3. ábra szerint az új rendszerbe áttéve. A fölsoroltakon kívül még néhány más módosítás is lehetséges, így pl. használhatunk hat vonalat és hét vonalközt, mi mellet azonban csak a vonalközök szolgálnak a hangjegyek fölvételére; ezt a 4. ábra tünteti föl. A megfelelő G-Dur akkordot a régi és új rendszerben a 7 és 7a ábrák tüntetik föl. A leglényegesebb alapelv az, hogy a hangjegysor hét fokozatból álljon, melyek a billentyűrendszer egy-egy oktávájával megegyeznek, úgy, hogy az A vagy Do vagy más hangjegy a különböző sorokban mindig ugyanazon helyet foglalja el. Ennélfogva az A vagy Do, vagy egyáltalán a zenei hanglétra első hangja mindig a hangjegysor első vonalára fog kerülni, eltekintve attól, miiyen kulcsban (hangnemben) van a zenedarab írva. A hang lágyságát, erősségét, természetét stb. emellett az eddig használatos rendszereknél szokásos módon fejezzük ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hangjegyvonalrendszer jellemezve az által, hogy az vonalakból és vonalközökből úgy van összeállítva, hogy minden sora csak hét egész hangfokozatot tartalmaz, miáltal az egyes hangjegyeket mindig a hangjegysor ugyauazon helyén találjuk meg. 2. Az 1. igény szerinti hangjegyvonalrendszer egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a hét egész hangfokozatot tartalmazó hangjegysor fölött vagy alatt vagy fölött és alatt a következő magasabb illetve mélyebb oktávában fekvő hangjegyek fölvételére ugyanolyan hangjegysor van elrendezve, mimellett mindenik sor csak annyi vonalból és vonalközből áll, hogy hét egész hangfokozatot tartalmaz és az ugyanazon jelzésű, de különböző oktávában fekvő hangok hangjegyei mindig az egyes soroknak ugyanazon vonalára (vonalközére) kerülnek. (2 rajzlap melléklettel.) PALLAo HéöZVÉNY rÁRflAAÁO NYOMDÁJA <5UOAP66TEN