32934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémdaraboknak, főképen sineknek és tartóknak kiegészítésére ill. egyenesítésére aluminogenetikus folyamat segélyével

- 2 -pésére használt nyílását is használhatjuk beöntési hely gyanánt. Az eljárásnál lényeges, hogy legalább két nyílás, azaz egy belépő- és egy kiömlő nyílás legyen a formában, hogy továbbá a munkadarabok és forma között képződött terek egy vagy több folytonos tűzcsatornát képezzenek és hogy ezeken egy tűzhelykémény gázai átszoríttassanak, illetve keresztülszivassanak, miután előbb, a mi szintén fontos, a formadaraboknak a formák által való szoros körülburkolása megtörtént. Már eddig is alkalmazták ugyan a munkadaraboknak, illetve a formafölületeknek fölhevítését pl. sínvégeknek egyesítésénél, de nem gondoltak arra, hogy a hézagokat egyoldalúan összekössék nyomólevegővel működtetett kéménnyel és hogy a forma és munkadarab közti teret folytonos tűzcsatorna gyanánt képezzék ki és használják, mi mellett ez esetben a fűtőgázok számára csak meghatározott áramút és meghatározott kilépő nyílás van alkalmazva. Eddig még azt sem próbálták meg, hogy az egész munkadarab minden részét körülvegyék ezen tűzesatornával és csakis az egyesítendő munkadaraboknak tökéletes befödésénél a tűzcsatornában és az egyesítendő daraboknak a fütőgázok által való tökéletes körülvételénél lehetséges a hőmérsékletet olyan lényegesen fokozni, (ha lehetséges világos vörös izzásig) hogy ezen leírás elején ismertetett hatások a gyakorlatban jelentékeny módon föllépjenek. Már pedig az aluminotermikus folyamatnál, melynél az illető fémnek aránylag igen magas a hőfoka, döntő fontossággal bír a munkadarabnak és a forma fölületnek magas hőfokra való fölmelegítése, sokkal inkább, mint a közönséges módon előállított folyós öntött vassal való egyszerű körülöntésnél, mert itt arról van szó, hogy gazdaságos megtakarítást érjünk el az által, "hogy az aluminotermikus módon előállított vas mennyiségét lehetőleg leszállíthassuk. Nem bír nagy fontossággal, hogy pl. két sínvégnek folyós öntött vassal való körüiöntésénél 40 vagy 60 kg. öntött vas melegíttetik-e föl, mert itt nem annyira a menynyiség játszik szerepet, hanem az a tény, hogy egyátalában folyós öntött vasnak képzése szükséges a folyamathoz. Ezen utóbbi tény és a művelet foganatosítása szabja meg a költségeket, nem pedig az elhasznált öntött vas mennyisége; legalább ez utóbbi csak kis mértékben. Másként áll azonban a dolog az aluminotermikus folyamatnál. Ennél a körülöntés gazdasági fontossága egészen az alkalmazott, aluminotermikusan előállított fém mennyiségétől függ. Ez utóbbinál tehát a körülöntési tereket lehetőleg szűkre kell választani. Ez által válnak csak ezen terek egyáltalán egy irányban terjedő tűzcsatornákká, míg azon formálásoknál, melyeknél nagy belső öntőterek voltak jelen, az öntött vassal való körülöntésre tulajdonképeni, egy irányban terjedő füstcsatornákról egyátalán nem lehetett szólni. Nem vonjuk ugyan kétségbe, hogy aluminotermikus műveletnél már ajánlották az egyesítendő részek előmelegítését, de még soha sem gondoltak arra, hogy ezen műveletnél a melegítést a formával való beburkolás után alkalmazzák, mert a formaüregeknek jellemző összekötésére egyrészt a nyomólevegővel működő kéménnyel és másrészt a fűtőgázok számára szolgáló kiömlőnyílással. tehát általában a tűzcsatornák képzésére, nem gondoltak. A beöntendő, aluminogenetikusan előállított fém számára való magasra hevített formák használatával járó ezen eljárásnál még azon meglepő eredmény is mutatkozott, hogy a hegesztési hely likacsoktól mentes, míg eddig a hideg vagy csak kevéssé előmelegített formáknál nem volt biztos, hogy likacsoktól mentes egyesülés jön létre. Az aluminogenetikusan előállított fémek eddigi öntésénél már ajánlották ugyan a munkadarabnak fölhevítését, de eddig mindig csak a hevítés után helyezték a formát az illető munkadarab köré, a mikor is a megelőző túlmelegítésből nem sok hasznot hajtó meleg maradt már vissza, Az aluminogenetikusan létesített öntésnél azonban eddig még nem dolgoztak másképen és azért a jelen