32834. lajstromszámú szabadalom • Önműködő váltópénztár
teszelve, minthogy a (11) váltó emelővel mereven kapcsolt szegmentum (267) ép része jut a rovátkázott (266) rész helyére és a (193) elreteszelő lemezeket akként tolja el, hogy azok a vezetéket teljesen kitöltsék (58. ábra). Ha már most a váltandó összeg befizetése után —mit a megfelelő (7) emelők lenyomásával végezünk a (21) forgattyút forgatnók, rendszerint ugyanazokat a pénznemeket adná ki a pénztár, melyeket befizettünk, ha a <váltó emelőnek change-ra állítása» által nem működtettünk volna bizonyos más berendezéseket, minthogy ilyenkor a (9) beállító emelőket nem működtethetjük. Váltás csakis abban az egy esetben történnék, hogy negyeddollárt fizettünk be a pénztárba, mert — mint azt föntebb mondottuk — negyeddollár befizetésénél úgy a két 10 centes, mint az 5 centes tartály kiadó tolókáit működtetjük, minden más esetben azonban ugyanannak a tartálynak kiadó tolókája jönne működésbe, melybe befizetés történt. A (11) váltó emelővel, kapcsolt berendezés működési módja lényegében az, hogy a kapcsoló dobot, illetve kapcsoló dobokat akként állítja be, hogy a berakott pénzdarabhoz tartozó kiadó tolókák helyett más kiadó tolókák induljanak működésnek, melyek a befizetett összegnek megfelelő összeget más pénznemben fizetik ki. A kiadott pénz nemét a befizetett pénzösszeg szabja meg, vagyis ugyanazt a pénznemet adja ki a pénztár akkor, mikor egy dollárt, két 50 centest, négy 25 centest stb. fizettünk be. A váltópénztár megrajzolt foganatosítási alakjánál csakis az egyik kapcsoló dob, még pedig a tízeseknek megfelelő (126a) kapcsoló dob forog visszafelé másfél osztással. A legkisebb összeg, melyet a pénztár a váltó emelő jelen helyzeténél fölvált, egy 25 centes. A (126a) kapcsoló dob, mint az az 59. ábábrán látható, a föntebb leírt (127) rovátkákon kívül még (272) rovátkákkal is el van látva, melyek a (127) rovátkák között foglalnak helyet, tehát akkor, mikor a dobot a (0—9) állások egyikébe állítjuk, nem működnek, hanem csak akkor, mikor a kapcsoló dobot másfél osztással visszaforgatjuk. A közvetlenül a (127) rovátkákra következő (272) rovátkák ezekkel az előbb említettekkel egy hosszú rovátkává vannak egyesítve, így pl. a (3) és (4) vonalon lévő két jobboldali (127) rovátka a köztük lévő (272) rovátkával van egyesítve. Ha már most a pénztárba pl. egy 5 dolláros darabot fizetünk be, a (7) berakó emelő segélyével a (126b) kapcsoló dobot az (5) állásba állítjuk. A (126a) kapcsoló dobnak a zérus helyzetből másfél osztással való visszafelé forgatása, tehát a 8" 5 osztásra való beállítása általa (126b) kapcsoló dobot egy osztással visszafelé forgatjuk, tudniillik a (4) osztásra állítjuk be, miáltal a 2 dolláros tartály kiadó tolókája és a két 1 dolláros tartály kiadó tolókái kapcsolódnak be. A (126) dob a 8-5 állásban egy-egy 50, 25 és 5 centes, továbbá két 10 centes tartályhoz tartozó kiadó tolókát kapcsol be, tehát a pénztár az 5 dollárost két 1 dollárosra, egy 2 dollárosra és egy dollár aprópénzre váltja föl. Ha már most egy 50 centeset fizetünk be és a (11) emelő beállításával a (126a) dobot visszafelé forgatnók, ez a 3'5 állásba jutna és mint az az 59. ábrán látható, egy 25, egy 5 és két 10 centes darabot adna ki. Megjegyezzük még, hogy a váltóemelőt a 25 centes darab fölváltásánál is a «change» állásba kell állítani, mert a pénztár minden műveletet följegyez (a művelet természetének följegyzését pedig a (11) emelő végzi). Minthogy azonban egy 25 centes darabot a pénztár amúgy is, tehát a (11) emelő beállítása nélkül is fölváltana, elégséges ha a 0-5 állásban a (272) rovátkákat akként rendezzük el, mint a (127) rovátkákat a 2 állásban. Magától érthető, hogy a kapcsoló dobot nem kell okvetlenül másfél osztással viszszafelé forgatni. Ha 25 centesnél kisebb pénzdarabok fölváltása is kívánatos, egynél több kapcsoló dobot rendezünk be akként, hogy azt visszaforgathassuk és látunk el megfelelő rovátkákkal.
