32795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csiramentes oxygént, valamint átmenetileg vagy állandóan hydrogénperoxydot tartalmazó vizek és italok előállítására

>lei;.ieleiit 1905. évi május lió 9-én. MAGY. KIR. SZABADALMI tigOT 111VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32795. szára. IV/o. OSZTÁLY. Eljárás csiramentes, oxygént, valamint átmenetileg vagy állandóan hydrogénszuperoxydot tartalmazó vizek és italok előállítására. KRAUSE ALFBÉD KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 5-ike. A naponta nagy mennyiségekben fogyasztott folyékony táp- és élvezeti szerek nagy része azzal a hátránnyal bír, hogy vagy csak rövid ideig tarthatók el, vagy pedig sokféle mikroorganizmus által szennyezve vannak, melyeknek a szervezetbe való jutása nemcsak hogy föltétlenül nem hasznos, hanem nem ritkán egyenesen káros hatást gyakorol és komoly betegségeket okozhat. Legyen szabad e helyen csak a tejre, a közönséges ivóvízre, továbbá a mesterséges ásványvizekre és egyéb szénsavtartalmú üdítő italokra (limonádé, sör, stb.) utalni. A tej tudvalevőleg már rövid idő alatt megsavanyodik és baktériumok behatása folytán megalvad. Az összes mesterséges ásványvizek, nevezetesen azok, melyek tömeges fogyasztásra vízvezetéki vagy kút- i vizből készülnek, mint a szeltersz-, szóda-, savanyúvizek stb., szintén sok mikroorganizmust tartalmaznak. Még ha az ilyen italok előállításához desztillált vizet használunk is, ezzel még mindig nem biztosítjuk azok csíramentességét, mert az edényeken és ezeknek fölszerelésein (lehúzócsapok, gummigyűrűk stb.) még nagyszámú csíra tapadhat, melyek infekciókra vezethetnek. Jelen eljárás czélja ezen bizonyára lényeges hátrányokat könnyű, olcsó és mindenekelőtt teljesen megbízható módon megszüntetni. Az eljárás abban áll, hogy a folyékony táp- és élvezeti szerekhez olyan fémszuperoxydokat adunk, melyeknek elemei nem bírnak mérges vagy egyébként az egészségre ártalmas tulajdonságokkal, mint pl. a magnéziumszuperoxyd, a kálciumszuperoxyd, a nátriumszuperoxyd, stb. Ezeket az anyagokat magában a folyadékban alkalmas savakkal vagy savanyú hatású anyagokkal, mint pl. szénsav, eczetsav, borkősav, czitromsav, tejsav, bikarbonátok, savanyú foszfátok, stb. megbontjuk, mikor is egyrészt hydrogénszuperoxyd és oxygén fejlődik, melyek a folyadék sterilizálását idézik elő és másrészt fémsók képződnek, i melyeknek a szervezetbe jutása nem csak ártalmatlan, hanem még előnyös hatással is jár. Ezen sterilizáló eljárás lényeges előnye gyanánt kiemelendő az, hogy a sterilizáló ágensek, nevezetesen az aktiv oxygén és a hydrogénszuperoxyd csak magában a folyadékban képződnek és ebben a keletkezési állapotban sokkal erélyesebb sterilizáló hatást gyakorolnak, mint hogy ha pl. kész