32779. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kénsavanhydrid gyártására
- a -jiik a melegveszteségek ellen. Gyakorlati kísérletek igazolták, hogy ha a viszonyokat helyesen választjuk meg, a gázok kénsavanhydridtartalma a fölső kontaktusrétegen való áthatolásuk után 90—95°/o, a csöveken való áthatolásuk után pedig 97—99°/0 . Minthogy továbbá a kontaktusanyag tetemes részének átáramlási keresztmetszete legalább hatszor olyan nagy, mint régebb hasonló berendezéseknél, a berendezés erőszükséglete is kisebb, mint a régebb berendezéseknél. A munkaszükséglet jóval kisebb, mint a 26477. számú törzsszabadalomban leírt berendezés munkaszükségletének fele, nevezetesen ha két nagy, ugyanannyi kontaktusanyagot tartalmazó berendezésnél a régebb szerkezetű berendezés munkaszükséglete 70 lóerő, az új berendezés munkaszükséglete csak mintegy 35 lóerő. Láthatjuk, hogy a munkabírás a jobb termelési hányad és a kisebb erőszükséglet miatt az új berendezésűéi, mely sugárzás által hűtött fölső és lehűlés ellen védett alsó részre van osztva, jóval nagyobb, mint a régebb berendezéseké. A javított berendezés ezenkívül olcsóbb is, mint a régebb, mert kisebbre méretezhető és mert a kiegyenlítőtérben elhelyezett szita öntött vasból is készülhet, amelyet a gázok nem támadnak meg és amely a kontaktusanyag tartósságát is fokozza. Ezenkívül az új berendezés befútése is könnyen és gyorsan végezhető, mert ugyanabból az okból, melyből a hőt könynyen kisugározza, könnyen föl is veszi azt, üzemközben azonban — ép úgy. mint a régebb berendezések — tüzelőanyagot nem fogyaszt; üzeme könnyen és egyszerű módon szabályozható a vezérhőmérő és a (fölül alkalmazott) levegő bevezető és (alul alkalmazott) gázelvezető nyílás segélyével. Mindezeket az előnyöket egyaránt elérjük akkor, mikor a kontaktusanyag alsó része egyetlen (megfelelően tágas) csőben, vagy több csőben, vagy igen sok csőben van elhelyezve. A csatolt rajzokon a javított berendezés egy foganatosítási alakja függélyes középmetszetben, a befalazás elhagyása mellett van ábrázolva. Látni lehet, hogy a (15) kontaktusanyaggal telt (2) csövek jóval rövidebbek, mint a régebb berendezéseknél és hogy az ezeket magába záró hengeres (1) palást az ugyancsak hengeres (3) kiegyenlítőtérrel szemben (16) csőfal útján van elzárva. A (2) csövek torkolatai fölött a (3) kiegyenlítőtérbe a (17) szita van behelyezve, ezen pedig egyenletes rétegben a (18) kontaktusanyag kiterítve. A (3) kiegyenlítőtér keresztmetszete a rajz szerint nagyobb, mint a (2) csöveket magába zaró (1) palásté, tehát eme tér a paláston minden oldal felé túlér. Ez az elrendezés czélszerű, mert a (6) előmelegítőből jövő gázok a fölső (18) kontaktusanyagon nagy átmeneti keresztmetszetet találnak. Az alsó (15) kontaktusanyagot nem kell okvetlenül a (2) csövekbe tölteni, lehetne magát a palástot is kontaktusanyaggal megtölteni. A (6) előmelegítőből a (12 és 10) csövön beáramló gázok először a (3) kamara fölső részében elrendezett (19) szitafölületen kiterített kontaktusanyagrétegen hatolnak át, a képződött anhydrid a (4) kamarában gyűlik üssze, mely egyrészt az (5) csövön az előmelegítővel, másrészt a (7) szelepen a (8) elvezetőcsővel közlekedik. Ez utóbbi a (9) szelepen át az előmelegítővel van kapcsolva, melybe a (13) csövön jutnak be a földolgozandó gázok. A készüléket az üzem megkezdése előtt a reakció hőfokra hevítő meleg levegőt a (11) csőcsonkon vezetjük be. A berendezés egyéb részlete működési módja a törzsszabadalomban leírtéval egyezik meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 26477. számú törzsszabadalomban védett, kénsavanhydridnek a kontaktus eljárás szerint való előállítására szolgáló berendezés egy foganatosítási alakja, melynél a kontaktus csövek előtt bekapcsolt magas tér a csöveket körülvevő palásttól el van zárva, az által jellemezve, hogy a kontaktueanyag egy része a csövek torkolatai fölött összefüggő réteg alakjában ki van terítve,
