32712. lajstromszámú szabadalom • Újítás elektromos gáz- vagy gőz-készülékeken

— 2 -készüléknek oly alakot és méreteket adunk, hogy azt rendes üzem közben közel víz­szintes helyzetben tarthassuk és hogy a készüléknek már csekély mérvű megbillen­tése is elegendő legyen arra, hogy a folya­déknak egy része a szilárd elektródák felé folyjék és ezekkel érintkezésbe jusson. Ha ezután a készüléket visszafelé, a normális álláson kissé túllendítjük, akkor ezen folya­dékrészlet a csőtartály fala mentén vékony sugárban visszafelé folyik és ez alatt a szilárd elektródák és a folyadékelektróda között vezető összeköttetést létesít úgy, hogy az áramlás kezdetét veheti. Ha ez megtörtént, a készüléket esetleg rendes helyzetébe moz­gatjuk vissza anélkül, hogy ez által a készülék üzeme zavartatnék. A mellékelt rajzban a jelen találmány szerint szerkesztett készülék mint higany­lámpa van föltüntetve, a hol is (1) a készü­léknek csőtartályát jelöli, melynek egyik végén a (4) szilárd elektróda van elrendezve, mely pl. lágy vasból vagy más alkalmas fémből van készítve. Ezen elektródát a cső­tartály falán benyúló (5) végvezető hordja. A jelen esetben az elektróda lágy vasból, fölhasított harang alakjában van készítve és majdnem egészen kitölti a cső végét. Az elektródának (2) része, a mint a rajzból látható, lefelé van hajlítva ós ekként egy nyelvet képez, mely azonban nem okvet­lenül szükséges. A másik (8) elektróda higanyból áll, mely a lámpa rendes üzeme közben a csőtartály másik végén kiképezett (10) csészében tar tátik, melybe a (9) vég­vezető nyúlik be, mely érintkezésben áll a higanynyal. A (3) kamra a készülék kondenzáló kam­ráját alkotja. A mint látható, az (1) tartálynak alsó része megközelítőleg egyenes és a (4) szi­lárd elektróda ezen egyenes rész közelében van elrendezve; a (8) folyadékelektróda föl­színe a tartály alső részének folytatásába esik úgy. hogy aránylag kevés folyadékot folyathatunk a szilárd elektróda felé és azt ezzel vagy a (2) nyelvvel érintkezésbe hoz­hatjuk. A készüléket ezen czélból a (11) keretbe szereljük, melynek csekély kibillentése is elegendő, hogy megfelelő mennyiségű higanyt folyathassunk a cső másik végéhez a (4) elektródával való érintkezésbe hozatal czél­jából. Az áramlás már ezen művelet közben is beállhat, midőn azonban a készüléket eredeti helyzete felé visszalendítjük, a (4) elektródához folyatott higanyrészlet vékony sugárban a (4) elektródától a (10) végveze­tőhöz visszafolyik és ez által a két elektróda között teljes biztonsággal vezető összekötte­tést létesítvén a készüléket okvetlenül el­indítja. Habár az előzőkben a találmány tárgyát egy higanylámpánál való alkalmazásában írtuk le, természetes, hogy azt egyéb elek­tromos gőz- vagy gázkészülékeknél, pl. elek­tromos áramirányító készülékeknél is alkal­mazhatjuk. Az által, hogy a kondenzáló kamrát, mint a rajzban föl van tüntetve, a higanyelek­tródánál rendezzük el, a kondenzált higany a kamra falairól közvetlenül a higanyelek­tródához csepeg úgy, hogy azt nem kell más helyről külön eszközök segélyével a higanyelektródához visszavezetni; ha azon­ban erre nem akarunk tekintettel lenni, akkor a kondenzáló kamrát a tartály más pontjában, pl. a szilárd elektróda fölött is rendezhetjük el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás elektromos gáz- vagy gőzkészűlé­keken, melyekben egy folyékony és egy vagy több szilárd elektróda van elren­dezve, jellemezve egy tartály által, mely a készülék megbillentósénél a folyadékot a szilárd elektródák egyikéhez és ez után vissza folyatja azért, hogy az elek­tródák között vezető összeköttetés léte­síttessék a készülék elindítása czéljából és hogy azután a lámpa rendes műkö­désben legyen tartható. 2. Az 1. alatt igényelt újítással ellátott készüléknek egy foganatosítási alakja, jellemezve oly tartály által, melynek egyik oldalának alkotója egyenes és

Next

/
Thumbnails
Contents