32667. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőleges szerkezetű többütemű expanziós mótorok szabályozására

gyobb, mennél jobban nyitja az (1) fojtó dugattyú a (3) nyílásokat. A fojtó vagy átbocsátó nyílásokat nem kell épen a 3. ábrán látható módon, hanem bármely tetszőleges alakban kiképezni. A szabályozó berendezés a két (5) és (6) szeleptestből áll (lásd 1. és 2. ábrát), melyek közül az első a nagy nyomású gőz számára, a második pedig az alacsony nyomású gőz számára szolgál. A fojtó szelepeket a (7) és (10), illetve a (7) és (8) emelők működtetik. Az (5), illetőleg (6) szekrény belsejében elrendezett (7) és (7) emelők a külső (10), illetőleg (8) emelőkkel a (9), illetőleg (9) tengely útján vannak összekötve. A (8) és (10) emelők szabad végei a (12) és (11) hajtórudak útján a (19) csapszög segélyével csuklósan vannak egymással összekötve. A (19) csapszöghez azonkívül a (13) hajtórúd is csatlakozik, mely a (16) csapszög körül forgó és a (17) szabályozó által befolyásolt (14, 15) szögemelővel (28)-nál csuklósan van összekötve. A (19) csapszöghez végül a (21) hengerben eltolható és (22) rúgó hatása alatt álló (20) dugattyú (18) dugattyírvdja is csatlakozik. A (21) henger a (23) nyíláson betorkoló cső útján a fölvevő tartállyal áll összeköttetésben, miáltal az ezen tartályban uralkodó nyomás a (20) dugattyút a (22) rúgó ellenében eltolhatja. Ha már most a (20) dugattyú egy bizonyos állást, például a legmagasabb vagy legmélyebb állását foglalja el, a (17) szabályozó mindkét fojtó szelepet ugyanazon értelemben állíthatja el, a mennyiben a (13) hajtórúd útján a (8 10 11 12 18) kinematikai rendszert eltolja. A (19) csapszög ekkor a (18) dugattyúrúd (27) csuklópontja körül elfordul és minthogy ekkor jobbra vagy balra kilendül, egyszersmind a (8) és (10) emelőket is ugyanazon irányban elmozgatja. A meddig a nyomás a fölvevő tartályban egy bizonyos határon túl emelkedik, a (20) dugattyú ezen nyomás által legmagasabb helyzetében tartatik. Mihelyt azonban a nyomás ezen határ alá sülyed, a dugattyú a (22) rúgó hatása alatt alá fog sülyedni s így a (19) csuklós pont is körülbelül a (24) pontig fog lesülyedni, miáltal a (11) és (12) hajtórudak is az előbbinél hegyesebb szöget képeznek. Ezen változás által a (8) és (10) emelők egymáshoz közelíttetnek. Ez által azt idézzük elő, hogy az alacsony nyomású gőz fojtó szelepe záródik, a magas nyomású gőz fojtó szelepe ellenben ugyanoly mérvben nyitódik, mely két mozgás szabályozó befolyása nélkül megy végbe, minthogy a (13) rúd (28) forgáspontja körül szabadon elforoghat. Ha a nyomás a fölvevő tartályban egy bizonyos határ fölé emelkedik, akkor az ellenkező folyamat megy végbe. Ezt a határt a (22) rúgó feszültségének változtatásával tetszőleges szabhatjuk meg. Az imént leírtakból láthatjuk, hogy a szabályozó berendezés a szabályozótól kiindulva, hat valamely mechanikai összeköttetés útján a két fojtószelepre, mely öszszeköttetés a fölvevő tartályban uralkodó nyomás által a szabályozóra visszahatást nem gyakorolva, állíttatik el. Természetes, hogy az ebben rejlő találmányi gondolat más alakban is foganatosítható. A 4. ábrán például egy másik kiviteli alak van föltüntetve. A fojtó szelepeket működtető (29) és (30) emelőkarok nincsenek hajtórudakkal egymással összekötve, hanem e két emelőkar (31) és (32) hengerek útján áll egymással összeköttetésben, melyekben rúgónyomás alatt álló dugattyúk mozognak el. A hengerek belseje a (33) cső, valamint az ehhez csatlakozó (34) tömlő útján a fölvevő tartállyal áll összeköttetésben. Mihelyt a nyomás ez utóbbiban egy bizonyos fokot elért, a két dugattyú visszafelé mozgattatik és a (29) és (30) emelők közötti összeköttetés hossza megnagyobbodik, mi-I által a (20) dugattyú fölemelkedéséhez ha-I sonlóan, az alacsony nyomású gőz fojtó szelepe kinyittatik, a magas nyomású gőz fojtó szelepe ellenben záródik. Ha azonban , a nyomás a fölvevő tartályban csökken, ; megfelelő módon az ellenkező folyamat megy végbe. A szabályozót a (33) csővel összekötő rudat a 4. ábrán a (35) és (36)