32615. lajstromszámú szabadalom • Keréktalp vasúti és közúti kocsik kerekeihez
tése köxben a kerekek elébe kevés csepűt, ' szalmát vagy más rugalmas anyagot kell ! helyezni, hogy a már fölerősített keréktalpak végein lévő élek lelapítása meggátoltassák. A mellső kerekek fölső felére most fölerősítjük a másik két keréktalprészt. Ugyanez az eljárás a hátulsó kerekeknek keréktalpakkal való ellátásánál is, mire a vasúti kocsi közúti forgalomra al- j kalmas. A keréktalprészek leszerelése al- j kalmával a vasúti kocsit olyan helyzetben toljuk rá a vágányra, hogy a keréktalpak leszerelése után a kerekek nyomkarimája a sínek belső oldalán a kellő helyzetbe jusson. Hogy közúti kocsikat ideiglenesen vasúti forgalomra alkalmassá tegyünk, mi mellett föltételezzük, hogy a kocsikerekek a ten- , gelyek megfelelően való berendezése folytán, szükség esetén, a vasúti vágány szélességére beállíthatók, olyan (nl n2) keréktalpakat alkalmazunk, melyeknek kö- j penyfölülete vasúti kerék profiljával bír. A keréktalpaknak az (m) kerekeken való megerősítése itt szintén (sl) gnyacsavarokkal történik, melyeket merev Összeköttetés elérésére czélszerű pontosan az illető kerékküllők és koszorú által képezett szögletekben elrendezni, mi mellett itt is tanácsos ezen csavarok fölvételére megfelelő vastagságú füleket elrendezni a kerék illető helyein. A keréktalpak érintkezési hézagainak megvédésére szolgáló kengyelek itt nélkülözhetők. A keréktalpak fölerősítése czéljából a kocsit közvetlenül a vágány elébe toljuk, mire a mellső kerekek fölső felét keréktalppal szereljük föl. A kocsit most rátoljuk a vágányra, még pedig úgy, hogy a már fölerősített keréktalpak nyomkarimája a sínek belső oldalán a kellő helyzetbe jusson és a még csupasz kerékfelek fölfelé legyenek fordítva, melyeket most szintén keréktalppal látunk el. Ugyanezen módon szereljük föl azután a kocsi két hátulsó kerekét is keréktalppal. A kocsiknak az illető tehervonat utolsó kocsijához való kapcsolása előtt a koesirudakat leszereljük és a kocsik hosszoldalához erősítjük. A vonat esetleges gyors fékezésénél bekövetkező lökések enyhítésére a kocsik közé valamely rugalmas anyagot illesztünk. Legczélszerűbb e czélra egy köteg szénát vagy szalmát használni. Azonkívül minden egyes kocsin megfelelő fékező szerkezeteket lehet elrendezni. A végállomásról a kocsikat a keróktalpak leszerelése és a rudak újbóli beillesztése után igavonó állatokkal vontatjuk rendeltetési helyükre. SZABADALMI IGÉNY. Keréktalp vasúti és közúti kocsik kerekeihez, jellemezve a kerekeken megerősíthető és a kerékkoszorút pontosan ennek profiljához simulva, teljesen körülvevő, több részből, czélszerűen két részből álló (bl b2 nl n2) keréktalpak által, melyek vasúti kocsikerekeknél sima, közúti kocsikerekeknél pedig nyomkarikával ellátott járó fölülettel bírnak azon czélból, hogy a keréktalpak fölerősítése után a vasúti kocsikat közutakon, viszont a közúti kocsikat vasúti vágányokon közvetlenül lehessen járatni. (1 rajzlap melléklettel.) UUM AÉ87VÉNVTÁR«AfU< IYOWMJA IXlA^Wlh*
