32571. lajstromszámú szabadalom • Javítások elektromos izzólámpa alzatokon

(3) hüvelybe van fogva, ezt a két hüvelyt a csavarmenetes (20) gyűrű fogja össze. Az ólombiztosítás kiolvadásánál fejlődő gőzök elvezetésére, úgy mint a törzsszabadalomban leírt alzatnál, a (28) fúratok szolgálnak. Ez a leírt alzat a törzsszabadalom 4. ábráján látható alzatnál a következő okokból előnyösebb: Elmarad a törzsszabadalomban jelzett két (7) és (8) csavar és ezeket a (7) és (8) dugattyúk helyettesítik,melyeketa(11) illetve (12) rúgó szorít a kétsarkú kikapcsoló (24) sarkaira, úgy hogy a vezető érintkezés teljesen biztosítva van. Az áramhozzávezetés, melyet a törzsszabadalomban a (9 10) szögletdarabokhoz kapcsolt (17, 18) drótok végeztek, sokkal biztosabb módon és a nélkül, hogy az alzatba vezetődrótokat kellene behúzni, a (9 30) és (10 29) kettős dugattyúk végzik, mi egyrészt az áramhozzávezetést teszi biztosabbá, másrészt az alzat hosszát körülbelül egy negyedrésszel kisebbíti. Ennek előnyös volta különösen csoportalzatoknál lesz érezhető, ha az egyes lámpáknak külön kikapcsolókat adunk. Megjegyezzük ezen a helyen, hogy a találmányi gondolat, mely a törzsszabadalom szerint alkalmazott (7 8) csavaroknak, (9, 10) sarokdaraboknak és (17 18) drótoknak a (7 8) és (9 10) dugattyúkkal való helyettesítésére vezetett, annak fölismeréséből származott, hogy ha az áramvezető sarkak elég jól és állandóan a kétsarkú kikapcsoló sarkaira szorulnak, az áram hozzávezetése mindig megbízhatóan történik, ezért a rúgónyomás alatt álló dugattyúkat csakis példaképen ábrázoltuk és azokat bármely más hasonló elrendezéssel is pótolhatjuk, így például az (5 6) hengerek alsó és a (21 22) hengerek fölső végein megerősített, U-alakban meghajlított lemezekkel is, melyek a kétsarkú kikapcsoló (24 25) sarkaira megfelelő nyomással ráfekszenek. Ennek megfelelően erre az újításra az jellemző, hogy a kétsarkú kikapcsolót a fogyasztó és tápláló vezetékkel tetszőleges, rúgónyomás alatt álló kontaktusok (rúgónyomás alatt álló dugattyúk, meghajlított lemezek stb.) útján kapcsoljuk össze. Ugyanezek a föntebb bajonettalzatoknál elért előnyök oly csavarmenetes alzatoknál is biztosíthatók, minők a törzsszabadalomban le vannak írva, miközben az áramnak oldalt való bevezetése is biztosítva marad, de — mint az a csatolt rajz 2. ábráján látható — lényegesen egyszerűbb alakban. Ugyanis a törzsszabadalomban leírt, oldalt alkalmazott (15) lemezt itt egy megfelelően alakított fejjel bíró (15) csavar helyettesíti, mely a csavarmenetes (2) hüvelybe be van csavarva és ezt az (5) hengerrel köti össze. A mi a második (6) hengert illeti, ez a másik áramvezető kontaktussal a (34) csavar útján van vezető öszszeköttetésben, mely a fölső (16) vezetclemezt a (6) henger (14) födelével kapcsolja. A mondottakból magától érthető, hogy a föntebb jelzett módon szerkesztett csavarmenetes alzat úgy a szerelés könnyűsége, mint megbízhatósága tekintetében minden igényt kielégít. Csoport alapzatnál — mint az a 3. ábrán látható — az alzat fölső része ép úgy van kiképezve, mint az egyetlen lámpánál alkalmazott alzaté, de ez a fölső rész az egyes lámpák befogadására szolgáló hüvelyekkel ellátott alsó résszel a 4. ábrán fölül- és 5. ábrán oldalnézetben látható áramelosztó útján van kapcsolva, melyet egy kúpalakú, szigetelőanyagból készült (23) rész képez. Ennek szélesebb alapján kétkét (24) és (25) fémlemez van fölerősítve, mely fémlemezek az 1. ábrán jelzett kétsarkú kikapcsoló két-két sarkát képezik. A (24) lemezek a (7) és (8) dugattyúkkal érintkeznek, míg a (25) lemezek a szigetelő (23) részen átmenő (37), illetve (38) csavarok útján az ennek palástfölületén alkalmazott (35), illetve (36) fémgyűrűvel közlekednek. Ez a leírt áramelosztó alkalmas módon van a lámpák befogadására szolgáló hüvelyeket viselő alsó részre fölszerelve, így például az alsó rész fölső (20) karimáján alkalmazott szorító csavarok útján, melyek a (23) rész (51) bevágásaiba