32555. lajstromszámú szabadalom • Kerékkötő készülék
lékony elem köti össze, melyekhez ismét egy másik (11) láncz vagy zsinór van kapcsolva, úgy hogy utóbbinak húzása által a reteszeket a kerékagyakból kikapcsoljuk. Az alsó (4) hornyokban fekvő (10) lánczhoz I a (11) láncz egy, a tengelyen alkalmazott (12) fúraton át vezet. A (13) kocsiszekrény a (14) cső segélyével van a tengelylyel összekötve, mely csövön a (11) lánczot átvezetve, azt fölső végével egy, czélszerűen a bakon lévő (16) szekrényben alkalmazott (17) tengelyen ülő (18) csigához kötjük, úgy hogy a (17) tengelynek forgatása által a (11) láncz a csigára föltekercselhető. Ugyancsak a (17) tengelyre van a (32) kilincskerék is fölerősítve, melybea (19) rúgó hatása alatt a (20) kilincs kapaszkodik; ezen kilincsnek a (18) kerékből való kikapcsolására egy tetszés szerinti szerkezet, pl. egy, a (16) szekrényből kinyúló, alul meggörbített (21) rudat használhatunk. A rajzban föltüntett kiviteli alaknál úgy az első, mint a hátsó tengely is el van látva, egy-egy leírt kerékkötő készülékkel, melyek egymással teljesen megegyeznek, csakhogy a hátsó tengelytől kiinduló (11) láncz (1. ábra) a (13) kocsiszekrény alatt van, és pedig czélszerűen egy (22) horonyban, a (16) bakszekrényhez vezetve, a hol a (23) térítő csigán átfektetve, a (24) csigához fut, melyhez hozzá van erősítve. A (24) csigának (25) tengelyén a (26) kilincskerék ül, melybe a tetszés szerinti módon, pl. a (27) rúddal kikapcsolható s a (28) rúgó hatása alatt álló (29) kilincs kapaszkodik. A (16) bakszekrény egy ajtóval elzárható (30) nyílással van ellátva, melyen át a (17) és (25) tengelyek egy rájuk tolt kulccsal vagy forgattyúval forgathatók. Végül megemlítendő még, hogy az (5) reteszek fölvételére szolgáló (4) hornyok kívülről a tengelyekre erősített (31) lemezekkel vannak lefödve. A leírt kerékkötő készülék működése már most a következő: Föltéve, hogy a készülék a 2. ábrán látható helyzetben van, mikor is az (5) reteszek a (8) kerékagyaknak (9) fúrataiba nyúlnak s a kocsit el akarjuk indítani, akkor a reteszeket a (6) rugók hatása ellenében a kerékagyakból ki kell kapcsolnunk. E czélból a (17) és (25) tengelyeket a (30) ajtónyíláson át kulccsal vagy forgattyúval úgy elforgatjuk, hogy a(ll)lánczok a (18), illetve a (24) csigákra föltekercselődnek s ennek következtében a (10) lánczok közvetítésével a reteszeket a (6) rugók hatása ellenében a kerékagyakból kikapcsolják. A reteszeket ezen helyzetükben a (20) és (29) kilincsek tartják meg, melyek a (32) és (26) kilincskerekekbe kapaszkodva, a (17) és (25) tengelyek visszaforgását, illetve a (11) lánczoknak a (18) és (24) való csigákról lecsavarodását meggátolják. A készüléknek ezen helyzeténél a (2) kerekek szabadon foroghatnak és így a kocsi elindítható. Ha azután a kocsit meg akarjuk állítani, akkor a (21) és (27) rudakkal a (20) és (29) kilincseket kikapcsoljuk, mikor is a (6) rugók a reteszeket a kerékagyaknak (9) fúrataiba tolják s a készülék ismét a 2. ábrán látható helyzetbe jut. Magától értetődik, hogy a föltüntetett és leírt kiviteli alakon a találmány keretén belül változtatások is eszközölhetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kerékkötő készülék, az által jellemezve, hogy a kocsinak egyik vagy mindkét tengelyén (5) reteszek vannak alkalmazva, melyek rúgóhatás következtében a (3) tengelycsapokon lazán ülő (2) keréknek agyaiban lévő furatokba iparkodnak behatolni s a melyek lánczok, kötelek vagy más alkalmas elemek segélyével egy, a kocsin alkalmazott oly készülékkel vannak összekötve, mellyel a reteszek a rugók hatása ellenében a kerékagyakból kikapcsolhatók s ezen kikapcsolt helyzetben rögzíthetők. 2. Az 1. alatt igényelt készülék egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az (5) reteszeket összekötő (10) lánczokhoz kapcsolt (11) lánczok vagy hasonlók a (16) szekrénynek egy ajtónyí-