32490. lajstromszámú szabadalom • Önműködő maximális kikapcsoló
pedig az által történik, hogy a (45j spirális meneteinek számát változtatjuk, a mi csúszó-, vagy dugaszolókontaktusok segélyével történhetik. A fönti készülékeket a hősugárzás megakadályozása czéljából hőszigetelő anyagba ágyazhatjuk, a miáltal elérjük azt is, hogy az egyszer kiiktatott készülék csak igen lassan tér vissza eredeti állapotába. Ez utóbbi készülékeknél a kénesőben, különböző mélységben több kontaktuscsészét rendezhetünk el, melyeknél egymásután szakad meg az áram, úgy hogy fokozatosan növekvő ellenállást iktatnak be. Váltakozó áramú berendezéseknél czélszerű a fűtőspiráiisokat indukciómentes tekercselésekből képezni. A fönti készülékeknek visszaállítása, a 21. ábrabelinek kivételével, úgy történhetik, hogy pl. a fűtőspirálist rövidre zárjuk, mely czélból oly kapcsolót kell alkalmaznunk a rövidre zárás létesítésére, mely egyszersmind az ellenállást megkerülő vezetéket megszakítja, úgy, mint a törzsszabadalomban a (19 20) megszakító. A beiktatandó ellenállást a hevítendő gázt tartalmazó edény belsejében rendezhetjük el és platinárótból képezhetjük, úgy hogy izzóvá válik, miáltal egyszersmind a készüléket kiiktatott állásában meg is tartja és izzólámpa helyett optikai jelzés gyanánt szolgál. A hőtáguláson alapuló készülékeknél, mint azt a 23. ábrában szkematikusan föltüntetett foganatosítási alakbc1 láthatjuk, két különböző hőtágulási együtthatóval bíró j fémből készült kettős (47) fémszalagot alkalmazunk, melynek egyik (48) vége helytállólag van megerősítve, míg másik szabadon mozgó vége a (49) szigetelő tömböt hordja. Ez utóbbira az (50) fémlemezke van erősítve, mely a függélyes vezetékben eltolhatóan ágyazott szigetelt (7) kontaktusrúddal oly módon van összekötve, hogy az (50) lemez emelkedése és sülyedésa alkalmával a kontaktusrudat is emelje, illetőleg sülyessze. Az áram az (52) vezetékből (48)-nál lép a készülékbe és a (47) fémszalagnak az eltolható (53) szorító által megszabott hcszszúságú részén áthaladva, az (51) edényben lévő (8) kénesőn és a (7) kontaktusrúdon, tevábbá az (54) szorítón át a készülékből kilépve, folytatja útját az (52) vezetékbe. Az áramerősség megengedett maximumának túllépése alkalmával az elektromos áram által fölhevített (47) szalag kifelé csavarodik, annyira, hogy a (7) kontaktust a kénesőből kiemeli és az eddig rövidre zárt (46) ellenállást az áramkörbe iktatja. Annak megakadályozására, hogy a spirális az (53) szorító által meghatározott darabon túl is melegedjék, az (53) szorítón túl, közvetlenül e mellett egy föl nem tüntetett hasonló szorítót erősítünk a szalagra, mely szorító hősugárzó bordákkal van ellátva, úgy hogy a (47) szalagból a meleget elvezeti. Ha azt akarjuk, hogy a készülék kiiktatott állásában megmaradjon, úgy alkalmas pl. az 1. ábra kapcsán le'rt (2 3 4 13 14) akasztószerkezetet alkalmazunk, ha pedig azt kívánjuk, hogy a beiktatás csak akkor történjék meg, ha a túlfogyasztást megszüntettük, úgy a (46) ellenállást tartalmazó áramágba a (47) fémszalag egy részét, a 23. ábrában az (53 55) kapcsok közötti részt, kapcsoljuk, úgy hogy a (46) ellenállás beiktatása alkalmával a (47) spirális fűtött részének hossza annyira megnövekszik, hogy az áramerősség csökkenésének hatását kompenzálja. Ez utóbbi elrendezésnél a (2 3 4 13 14) akasztószerkezetet nélkülözhetjük, a midőn is a készülék a túlfogyasztás megszüntetése után magától tér vissza eredeti állapotába. Ha a fönt leírt szerkezetnél a környezet hőmérsékletváltozásainak hatását kompenzálni akarjuk, úgy a (47) spirálishoz hasonló (56) spirálist rendezünk el, mely az elszigetelten ráerősített (51) kénesőcsészét és a (13 14) akasztókilincseket hordja. A két spirális közé az (57) hőszigetelő lapot helyezzük, hogy az alsó spirálist a fölsőből kisugárzó hő hatása alól kivonjuk. A hőhatás alapján működő készülékek
