32473. lajstromszámú szabadalom • Rajzállvány

minthogy a rajzanyag megerősítésére szol­gáló középső rész anyaga a két támaszték­kal összefügg és csak két behajlítás által van képezve, melyek az anyag kinyújtását igen megnehezítik. Ez a körülmény a ké­regpapirból álló kivitelnél különösen fon­tos. A találmány tárgyát képező rajzállvány a mellékelt rajzok 1—8. ábráin három ki­viteli alakban van föltüntetve. Az 1—4. ábrán a találmány tárgya egyszerű kivitelben van föltüntetve; az 5—6. ábrán látható kiviteli alaknál a támasztó és merevítő lap ferdén le van vágva; a 7-—8. ábrán látható kivitelnél pedig a merevítő lap külön támasztéklemezzel van ellátva. Az egyes ábrákon az 1. ábra az állvány függélyes keresztmet­szete; a 2. ábra ugyanannak elölnézete; a 3. ábra az összetett állvány oldalnézete; a 4. ábra pedig az állvány vízszintes kö­zépmetszete; az 5. ábra a keskenyebb élére fölállított állvány hátsó nézete; a 6. ábra pedig a szélesebb élére fölállí­tott rajzállvány hátsó nézete; a 7. és 8. ábrák az 5. és 6. ábrákkal azo­nos nézetek. A rajzállvány az (a) középső részből, a (b) alátámasztó részből és a (c) merevítő részből áll. A középső rész a (d) hornyolt lécczel van ellátva, alsó végén pedig az (e) ütköző lécz vagy kiemelkedés foglal he­lyet. Az (a) és (b) részek alsó végeiken az (f) szalag útján vannak egymással akként összekötve, hogy a szalag a rajzon látható módon a (c) merevítő részen át van fűzve (keresztül van húzva). Súlyt kell helyez­nünk arra, hogy a (c) rész szabad (h) vége lehetőleg rövid legyen, minthogy ez által az állványt könnyebben összerakhatjuk. Az egyes kéregpapirlapok bekarczolt részei va­lamely csík vagy efféle átragasztásával tartósabbakká tehetők. Az (f) szalag is egyik végén az (a) részre, másik végén pe­| dig a (b) merevítő részre van ragasztva és [ eme végek biztonság czéljából papírral még külön át vannak ragasztva. Az 5. és 6. ábrán látható kiviteli alaknál a (bl) támaszték és a (cl) merevítő rész végei felé ferdén le van vágva, úgy hogy az állványt bármely széles élére is fölállít­hatjuk. A 7. és 8. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (b2) támasztéknak csak egyik oldala van ferdén levágva és a támaszték középrésze ki van vájva. A (c2) merevítő rész a (b2) résznek megfelelően, ugyan­csak egyoldalt van ferdén levágva, mely ferde levágás a merevítő rész szélén egy­oldalúan elrendezett (g) toldatban folyta­tódik. A (g) toldat tehát a szélesebb élére fölállított rajzállvány meghosszabbított tá­maszpontját képezi. A (g) toldat végállá­saiban a (b2) merevítő rész vájatában ki­képezett (i) bevágásokban nyugszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rajzállvány három egymással csuklósan összekötött résszel, melyek közül a kö­zépső rész a rajzlapok tartója gyanánt, az egyik végrész a középső rész támasz­tékául, a másik végrész pedig az előbbi két rész közötti merevítésre szolgál, jel­lemezve az által, hogy a középső részt és a támasztékot összekötő szalag a merevítő részen keresztül van fűzve. 2. Az 1. alatt igényelt rajzállvány egy ki­viteli alakja, jellemezve az által, hogy a támaszték és merevítő rész két oldala vége felé ferdén le van metszve oly czélból, hogy az állvány szélesebb élére való fölállításánál fölfekvési él gyanánt szolgáljon. 3. A 2. alatt igényelt rajzállvány egy ki­viteli alakja, jellemezve az által, hogy az oldalak különböző ferdeséggel van­nak levágva oly czélból, hogy az áll­ványt keresztélére különböző lejtősség­gel lehessen fölállítani. 4. Az 1—3. alatt igényelt rajzállvány egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a merevítő rész a támasztékon átnyúlik

Next

/
Thumbnails
Contents