32443. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázokban vagy gőzökben kisülő elektromos fényívek önműködő szabályozására
- 3 — azonban nem szabad az áramerősség csökkenését okoznia, mert a készülék az ívek szükséges állandósága részére megengedhető legkisebb mértékű áramerősséggel már rendes üzemben van. Hogy tebát lehetővé tegyük, miszerint az említett feszültségcsökkenés bekövetkezésénél a fényívek összeségének állandósága ne befolyásoltassák, vagy más szavakkal, hogy lehetővé tegyük miszerint a meghosszabbodott fényív végein föllépő feszültségnövekedés kiegyenlítessék, a fényív hosszának könnyen megrövidíthetőnek kell lennie. Ezen czél elérését a jelen találmánynál a szarvelektrodák engedik meg, a mennyiben utóbbiak oly tartót képeznek, melynek hosszában a fényív könnyen lecsúszik és e mellett hosszát megrövidíti. Habár a föntebbiekben egyszerűség kedvéért szarvelektrodák alkalmazását tételeztük föl, magától értetődik, hogy a jelen találmány tárgyát képező berendezésben bármily fajtájú oly elektródákat alkalmazhatunk, melyek hosszában a fényív fölemelkedés vagy lecsúszás által hosszát megváltoztathatja. Ezen berendezés tehát, mely egy megfelelő keresztmetszettel és magassággal bíró huzamcsőben elrendezett egymásután kapcsolt elektródákból, főleg szarvelektrodákból áll, a következő előnyöket nyújtja. 1. A megengedhető legkisebb áramerősséggel bíró fényív az elektródák megfelelő legkisebb távolságánál gyúlik ki és önműködően az állandóságot rem veszélyeztető legnagyobb hosszára hosszabbodik meg. 2. Ha a feszültség a berendezés valamely részében vagy az egész berendezésben csak csekély mértékben csökken is, akkor a fényívek a helyett, hogy áramerősségük csökkenne és kialudnának, hosszukat csökkentik, a mennyiben az elektródák hosszában lecsúsznak, a nélkül, hogy az ívek állandósága befolyásoltatnék. Ha ezenkívül az ívek bármely oknál fogva kialszanak, akkor önműködően ismét meggyulladnak. Ennekfolytán minden körülmény mellett önműködő szabályozás megy végbe. 3. A leírt berendezés segélyével az elektromos fényív hatásának kitett gázok a fényív hatásköréből minden további nélkül önműködően távolíttatnak el, mely körülmény annyiban nyújt lényeges előnyt, a mennyiben a fényív, mint ismeretes, a képződött termékek mennyiségének a gázkeverékben való megnövekedésénél ezen termékeket ismét gyorsan fölbontja. 4. A huzamcső keresztmetszetének lehető csökkentése folytán a kezelendő gázalakú masszának csaknem egész mennyisége kényszeríttetik, hogy közvetlenül a fényíven haladjon át, miáltal lehetővé tesszük, miszerint azon elektromos energia fogyasztás a legkisebb mértékre csökkentessék, melyre szükség van, hogy adott mennyiségű gázt a fényív hatásának kitegyünk. Egy és ugyanazon huzamcsőben szükség szerint több elektrodapárt is rendezhetünk el olymódon, hogy a gázoknak fokozatosan több fényíven kell áthaladniok, hogy a kívánt reakció végbe menjen. Ezen elrendezésénél a huzamcsőben sokkal erősebb húzóhatást kapunk. A találmány tárgyát képező berendezés kiviteli alakja, melynél a szarvelektrodák oly szabályozószerkezettel bírnak, hogy kölcsönös távolságuk változtatható. a mellékelt rajz 3. ábráján van föltüntetve. Mint a rajz mutatja az (ab, ab) szarvelektrodák kis (r r) rugók által vannak a (C C) vezetékekkel összekötve. A (b b) távolság könnyű szabályozhatása végett az elektródák mindegyike egy-egy (t t) könyökrúdon van megerősítve, mely könyökrudak a (v v) csavarok segélyével beállítható (d d) csavaranyák által előre vagy hátrafelé mozgathatók. A (v v) csavarok egyik vége a huzamcsövön megfelelő szigetelés mellett megerősített (e e) csapágyakban ül, mely csapágyakban a csavarok (m m) forgattyúk segélyével forgathatók. Az (a b) elektrodaszárnak a vízszinteshez képesti hajlásszöge a fényívnek és a kezelendő gázok összetételének megfelelően nagyobbra vagy kisebbre választható. Az elektródák platinából vagy tetszésszerinti msá alkalmas vezető anyagból készíthetők. Ha nagy mennyiségű gázalakú anyagot kell a fényív hatásának kitenni, akkor ajánlatos több a leírt berendezéssel bíró huzam-