32411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos energiának elosztására

pest akként választjuk meg:, hogy a kritikus igénybevétel az illető áramirányító készü­lékekben előre meghatározott pillanatban következzék be. Ezt természetesen minden nehézség nélkül a forgó keféknek az illető kontaktusokkal előre meghatározott pilla­natban való érintkezésbe hozatala által ér­hetjük el. Eszerint a leírt szerkezet a munkaáram­kört a tápáramkörből oly energia mennyi­séggel táplálja, mely a tápáramkör kapa­citásán belül fekszik. A 4. ábrában föltüntetett diagramm a cyklusok különböző részeinek fölhasználá­sával a munkaáramkörben létesített külön­böző effektusokat szemlélteti. A diagramm fölső bal oldalán látható első három vastag vonal a munkaáramkörbe szolgáltatott oly három phásist jelöl, melyeknél az elindítási pont a cyklusok kezdetével esik össze. A következő három vastag vonal a viszonyo­kat az elindítási pontnak közvetlenül a cyklusok kezdete utáni megválasztása ese­tében szemlélteti; a következő három vastag vonal a viszonyokat az elindítási pontnak a hullám csúcsával való összeesése eseté­ben ábrázolja, míg az ezután következő három vastag vonal azon esetet tünteti föl, midőn az elindítási pont a hullám csúcsa mögött fekszik. Amint tehát látható, a munkaá ram kört az egymást követő cyklusoknak tetszőle­ges kívánt részével táplálhatjuk és követ­kezésképpen a munkaáramkör az üzemfel­tételeknek megfelelően minden számba vehető veszteség nélkül táplálható. Az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál föltételezzük, hogy a (111, 112) fő­vezetékek valamely váltakozó áramú for­rással vannak összekötve. Ezen fővezetékek­ből a (113) és (114) sodronyok ágaznak el, melyek a munkaáramkör (115, 116) vezeté­keivel vannak összekötve. A munkaáram­körbe tetszőleges (117,118)munkakészűlékek vannak bekapcsolva. A (113, 114) sodronyok közé egy transformatornak (119) primér tekercse és a (120) indukciós cséve van igtatva. A (119) primér tekercsbe a (121) kontak­tusok és a mozgatható (122) kontaktusrugó segélyével több kevesebb ellenállás kapcsol­ható be. A (122) kontaktusrugó a hosszában eltolható (123) rúddal van összekötve, mely a (124) szögemeltyűvel csuklós összekötte­tésben áll. A szögemeltyű a (125) csapra van ágyazva és egyik alsó karján a (126) ellensúlyt hordja, mely a függélyes karnak a jobb oldalra való kilendítésére szolgál. A másik alsó kar a (127) rúd segélyével a (128) maggal van összekötve, mely a pár­huzamos kapcsolású (129) cséve és a soros kapcsolású (130) cséve hatása alatt áll. A (114) sodrony és a (116) munkavezeték közé a (133) elektromos gáz- vagy gőz­készúlék van igtatva, mely egy tartályból áll, mely gázt vagy gőzt és a (134, 135) elektródákat tartalmazza. Amint már említettük, ezen készülékben reluctantia lép föl, valahányszor az áram valamely irányban a készüléken igyekszik átáramolni és ezen áramlás mindaddig meg­akadályoztatik, míg a reluctantia le nem győzetik. A jelen esetben a reluctantia vál­takozva mindkét elektródánál lép föl és a következőkben leírandó módon győzetik le. Ezen reluctantia legyőzése oly elektromos energia segélyével történik, mely az áram­nak a készülék elektródáihoz való áramlá­sakor ezeknél fölváltva keletkező elektromos igénybevétel hatását fokozza. Az ezen czélra elrendezett szerkezetek nemcsak az eleí.tródareluctantia váltakozó legyőzésére, hanem egyszersmind az egyes elektródáknál létesülő kritikus igénybevétel idejének előzetes meghatározására is szol­gálnak. Ily módon a megválasztott elindí­tási időpont szerint a cyklusoknak a hul­lámok zérus pontjáig terjedő tetszőleges nagyságú részei juttatnak a munkaáram­körbe. Amint az ábrából látható mindegyik elektróda körűi egy-egy (136), 111. (137) el­indító szalag van elrendezve. Ezen elindító szalagok egy-egy (138) sodrony segélyével a hálózat másik oldalá­val vannak összekötve. Tudvalevőleg ezen elindító szalagok meg­könnyítik a gőz- vagy gázkészülékek elin­dítását; a kritikus igénybevételnek az

Next

/
Thumbnails
Contents