32411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos energiának elosztására
pest akként választjuk meg:, hogy a kritikus igénybevétel az illető áramirányító készülékekben előre meghatározott pillanatban következzék be. Ezt természetesen minden nehézség nélkül a forgó keféknek az illető kontaktusokkal előre meghatározott pillanatban való érintkezésbe hozatala által érhetjük el. Eszerint a leírt szerkezet a munkaáramkört a tápáramkörből oly energia mennyiséggel táplálja, mely a tápáramkör kapacitásán belül fekszik. A 4. ábrában föltüntetett diagramm a cyklusok különböző részeinek fölhasználásával a munkaáramkörben létesített különböző effektusokat szemlélteti. A diagramm fölső bal oldalán látható első három vastag vonal a munkaáramkörbe szolgáltatott oly három phásist jelöl, melyeknél az elindítási pont a cyklusok kezdetével esik össze. A következő három vastag vonal a viszonyokat az elindítási pontnak közvetlenül a cyklusok kezdete utáni megválasztása esetében szemlélteti; a következő három vastag vonal a viszonyokat az elindítási pontnak a hullám csúcsával való összeesése esetében ábrázolja, míg az ezután következő három vastag vonal azon esetet tünteti föl, midőn az elindítási pont a hullám csúcsa mögött fekszik. Amint tehát látható, a munkaá ram kört az egymást követő cyklusoknak tetszőleges kívánt részével táplálhatjuk és következésképpen a munkaáramkör az üzemfeltételeknek megfelelően minden számba vehető veszteség nélkül táplálható. Az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál föltételezzük, hogy a (111, 112) fővezetékek valamely váltakozó áramú forrással vannak összekötve. Ezen fővezetékekből a (113) és (114) sodronyok ágaznak el, melyek a munkaáramkör (115, 116) vezetékeivel vannak összekötve. A munkaáramkörbe tetszőleges (117,118)munkakészűlékek vannak bekapcsolva. A (113, 114) sodronyok közé egy transformatornak (119) primér tekercse és a (120) indukciós cséve van igtatva. A (119) primér tekercsbe a (121) kontaktusok és a mozgatható (122) kontaktusrugó segélyével több kevesebb ellenállás kapcsolható be. A (122) kontaktusrugó a hosszában eltolható (123) rúddal van összekötve, mely a (124) szögemeltyűvel csuklós összeköttetésben áll. A szögemeltyű a (125) csapra van ágyazva és egyik alsó karján a (126) ellensúlyt hordja, mely a függélyes karnak a jobb oldalra való kilendítésére szolgál. A másik alsó kar a (127) rúd segélyével a (128) maggal van összekötve, mely a párhuzamos kapcsolású (129) cséve és a soros kapcsolású (130) cséve hatása alatt áll. A (114) sodrony és a (116) munkavezeték közé a (133) elektromos gáz- vagy gőzkészúlék van igtatva, mely egy tartályból áll, mely gázt vagy gőzt és a (134, 135) elektródákat tartalmazza. Amint már említettük, ezen készülékben reluctantia lép föl, valahányszor az áram valamely irányban a készüléken igyekszik átáramolni és ezen áramlás mindaddig megakadályoztatik, míg a reluctantia le nem győzetik. A jelen esetben a reluctantia váltakozva mindkét elektródánál lép föl és a következőkben leírandó módon győzetik le. Ezen reluctantia legyőzése oly elektromos energia segélyével történik, mely az áramnak a készülék elektródáihoz való áramlásakor ezeknél fölváltva keletkező elektromos igénybevétel hatását fokozza. Az ezen czélra elrendezett szerkezetek nemcsak az eleí.tródareluctantia váltakozó legyőzésére, hanem egyszersmind az egyes elektródáknál létesülő kritikus igénybevétel idejének előzetes meghatározására is szolgálnak. Ily módon a megválasztott elindítási időpont szerint a cyklusoknak a hullámok zérus pontjáig terjedő tetszőleges nagyságú részei juttatnak a munkaáramkörbe. Amint az ábrából látható mindegyik elektróda körűi egy-egy (136), 111. (137) elindító szalag van elrendezve. Ezen elindító szalagok egy-egy (138) sodrony segélyével a hálózat másik oldalával vannak összekötve. Tudvalevőleg ezen elindító szalagok megkönnyítik a gőz- vagy gázkészülékek elindítását; a kritikus igénybevételnek az