32391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajgázszerű világító- és fűtőgáznak kőszénből és gázolajból való előállítására
3 — re tortában egyidejűleg előállított új gáz világító és fűtő-képességének csak 70 — 75°/o-ával rendelkezik, ami ismét azt bizonyítja, hogy a szénhydrogének az egyidejű kombinált elgázosítás esetén új csoportokat képeznek, sőt hogy új szénhydrogén-vegyületek is képződnek. Az új gáz lángjának sajátos ragyogó fénye, valamint a terméknek föntebb említett nagyobb mennyisége is annak a jele, hogy a gáz más összetétellel bír, mint a széngáz és közönséges olajgáz keveréke. Az új eljárás szerinti előállításnál: 1. a drága olaj az olcsóbb szénnel van helyettesítve; 2. melléktermékül kokszot, és pedig generátor- vagy félgenerator tüzelés esetén a saját szükségletnél nagyobb mennyiségben kapunk, úgy hogy a tüzelés költsége ki van egyenlítve; 3. a chamotte-retortáknak eddig lehetetlennek tartott alkalmazása következtében a retorták pótlásának költsége a minimumra csökken. A jó olajgázzal egyenértékű világító- és fűtőgáz előállítási költségének ebből eredő csökkenése kb. 40—50°/o-ot tesz ki. Föltünőnek látszik, bogy az olajnak chamotte-retortákban való elgázosítását szakemberek is lehetetlennek tartották. Ezen nézetet csak a következő hátrány magyarázhatja meg, mely az olajnak chamotteretortákban való elgázosítása alkalmával föllép. Ha a hideg olaj a chamotte-retortának mindig ugyanazon helyére folyik, akkor ezen hely s annak legközelebbi környezete minden tüzelés daczára annyira lehűl, hogy az olajnak csak csekély része párolog el, ellenben az olaj nagyobb részét a retorta fölszívja, úgy hogy az olaj átszivárog és a retorta külső oldalán kormozva ég el. Ezen körülmény az új eljárásnál is előfordulhat, ha a retortának szénnel való megtöltése alkalmával az olaj bebocsátó nyílása alatt véletlenül üres terek képződnek, úgy hogy az olaj nem a szénre, hanem közvetlenül a retorta fenekére folyik. Ezen hátrányon úgy segíthetünk, hogy az olajat gőz vagy permeteg alakjában vezetjük a retortába és pedig a legegyszerűbben oly módon, hogy a retorta hátsó falában elrendezett olajbebocsátó nyílás alá egy vasvályút helyezünk, úgy hogy az olaj nem folyhat közvetlenül a retorta fenekére, hanem az izzó vasvályúra ömlik. Ugyanezen tapasztalat vezethette talán Mc. Lean-t is (130,192. sz. német szabadalom), midőn szabadalmazott készülékében az elgázosítást több egymásba tolt csőben végzi. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az olajgáz előállítása czéljából a készülékben jelentékeny olajtömegeket kell elgázosítani, melyek annyi grafitot, kormot és szurkot raknak le, hogy a Mc. Lean-féle készüléket már néhány óra múlva tisztítani kellene, akkor könnyen beláthatjuk, hogy ezen készülékkel olajgáz nem fejleszthető. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás olajgázszerű világító- és fűtőgáznak kőszénből és gázolajból való előállítására, jellemezve az által, hogy a gázolajat a gáztalanítás egész ideje alatt folytonos finom súgár vagy cső alakjában vezetjük a retortában levő izzó szénre. * ALI A8 RÉSZVÉNY AA8ASÁO •MVOMDAJA BUDAPtSTE*
