32316. lajstromszámú szabadalom • Tollszár

-- á — részére egy (b) fémcső vau illesztve, melynek rögzítésére a kerek fejű (e) szög szolgál. A szárnak ezen része merev és sima hengert képez. A közönséges hengeralakú (C) szorító hüvely a (b) fémcsőre van húzva s ezen csövön elmozdítható. A szorító hüvely rögzítésére a hüvely belső oldalának hátsó részén egy gyűrűs (f) horony van kiképezve, melybe az (e) szög feje pontosan beleillik, úgy hogy a horony és szög között föllépő súrlódás a tollszár használata alkal- 1 mával a hüvelyt a száron tartja, ellenben a toll kidobása alkalmával a hüvely a szárról teljesen lehúzható. Hogy a hüvely könnyeben ráilleszthető legyen a szárra, a hüvely vége kissé ki van bővítve vagy tágítva. A toll kidobására a szorító hüvely belső oldalán kiképezett (d) váll vagy párkány szolgál, mely a hüvelynek egész belső kerületén körülfut, úgy hogy a toll bármely helyen betolható s a párkánnyal mégis találkozni fog. A hüvelynek a (d) párkányon túl fekvő része ki van bővítve, úgy hogy a toll a szár és hüvely között ily módon képződő üregbe súrlódással betolható. Ezen súrlódás teljesen elegendő, ha a szár szilárd és rugalmatlan s a hüvely a száron elmozdítható és arról a toll kidobása alkalmával lehúzható. A párkányra nincs szükség, ha a szárnak csak egyik oldalán van kiképezve s a toll oldalt forgatás által kiszabadítható, hanem csak azon esetben, ha a hüvelynek a száron hosszirányban való elmozdulása korlátozva van. Ezen szerkezet következtében a szorító hüvely a toll eltávolításakor teljesen lehúzatik a szárról és súrlódás által tartatik a száron, míg a hüvelyben köröskörül futó párkány lehetővé teszi, hogy a toll, a hüvelynek a szárról való lehúzása alkalmával ezen párkányhoz ütközve, a tartóból kidobható legyen, bárhol volt is betolva. A hüvely összetételét illetőleg a tapasztalás azt mutatta, hogy közönséges fémvagy kaucsuk-hüvelyek nem felelnek meg a czélnak, és pedig különösen azon okból nem, mert könnyen elszakadnak vagy eltörnek, a mi tényleg gyakran megtörténik, midőn a toll eltávolítása czéljából a szárról lehúzatnak. Ezen czélból a hüvelyt valamely tartósabb anyagból kellett készíteni s a kísérletek azt mutatták, hogy a sajátosan kikészített vulkanizált rostanyag (fiber) teljesen kielégítő eredményeket ad. A hüvely előállítása czéljából a vulkanizált rostanyagot kellő méretekre és alakra hozzuk s külső fölületét az által tesszük egyenletessé, hogy erős nyomásnak vetjük [ alá, miközben nagy sebességgel forgatjuk ; s fölületére olajat csöpögtetünk. Az olaj nemcsak csökkenti a külső fölületet, hanem egyszersmind ki is csiszolja, minek következtében a külső fölület sima, egyenletes és fényes lesz. Az így kapott henger közepét most úgy fúrjuk ki, hogy a falak mindenütt egyenlő vastagok legyenek s a henger fúrata a szár vastagságának megfelelő legyen. A rostanyag-hengert végül kellő hosszúságú darabokra vágjuk. Az ily módon előállított hüvelyek még a tollszáraknál előfordulható legerősebb használat mellett sem törnek el vagy sérülnek meg s a leírt módon kezelt anyag, tulajdonságainál fogva tollszárak szorító hüvelyei gyanánt igen előnyösen alkalmazható, amennyiben nemcsak az ujjak nedvességét szívja föl s ezáltal az ujjak csúszását megakadályozza, hanem a mellett gyöngén bársonyos tapintattal is bír. Kaucsuk-hüvelyeknél nem áll fönn ezen eset, a mennyiben ezek üvegszerű és nem nedvszívó fölülettel bírnak. A találmánybeli hüvelyek a toll beillesztése alkalmával nem törnek el, a mi kaucsuk-hüvelyeknél gyakran megtörténik. A hüvely előállítása alkalmával a vulkanizált rostanyag sajtolása a találmánynak lényeges alkatrészét képezi. Az ily módon előállított hüvely lényeges előnyökkel bír oly hüvelyek fölött, melyek pl. úgy készülnek, hogy egyszerűen a kellő méretű henger alakjára hozatnak, mivel az utóbbi esetben a forgó szerszám által lemetszett fölület nem felel meg a czélnak, és pedig főként talán azért nem, mert a szerszám a papirrétegek folytonosságát szétrombolja. Ellenben ha sajtolást alkalmazunk, a kiilső fölület teljesen megfelelő lesz s a mellett