32279. lajstromszámú szabadalom • Tömbnaptárak, pénztári és jegytömbök és hasonlók előállítására szolgáló gép

A papírszalagcsomók egy pillanatra a (/.) szalagok és a fésűpálczák közé fogatnak, mihelyt azok a (2) kirakószekrény (4) ütközőjéhez ütköznek. A szalagcsomók, melyeknek hossza a papírdob szélességével egyenlő, a fésűnek egymáshoz közel fekvő pálczáin alátámasztatnak, még pedig a kirakószekrény feneke fölött lehetőleg csekély magasságban, úgy hogy a csomók csak igen csekély magasságból esnek le, s így nem tolódhatnak el, ha a (3) fésű a pontozott vonallal jelölt helyzetébe leng. Az (1) kirakó pálczák a csomót ezután a már előbb lerakott csomókra szorítják, mialatt a (3) fésű kezdeti, teljes vonallal kihúzott helyzetébe visszaleng s meggátolja azt, hogy a csomók föiemelődjenek, mikor az (1) kirakópálczák fölmennek. Egy-egy szalagcsomó, mely minden egyes periódusban kirakatik, egy teljes naptár összes lapjait tartalmazza, mint azt már említettük, azonban azt még a tömb képzése czéljából a papirosszalag hosszirányára merőleges irányban szét kell vágni, továbbá az egyes kis csomókat, melyet a szalagcsomóból kapunk, egy tömbbé kell összefoglalni. Ez a következőkben leírt módon megy végbe. A (2) kirakószekrény fenekét egy szakaszosan mozgatott (5) végtelen szalag alkotja, mely a papírdobról jövő papír haladási irányára merőlegesen, vagyis a szalagcsomók hosszirányában fut s melynek egyik oldalán czélszerűen alkalmazott tűkre a szalagcsomót az (1) kirakóléczek rászorítják, úgy hogy az pontosan haladjon tova. Mihelyt a szalagcsomó a tűkre szorította, a végtelen (5) szalag a rátűzött szalagcsomóval együtt a tömb szélességének megfelelő darabbal o'.dalt, azaz a papír haladási irányára merőlegesen elmozdul, úgy hogy az egyes szalagcsomók lépcsőzetesen kerülnek egymásra. Az (5) szalagot azalatt is elmozgathatjuk, mialatt az (1) kirakólécz a szalagcsomót rányomja, mikor is a kirakólécznek oldalirányú mozgása is van, úgy hogy a szalaggal együtt elmozog s csak azután tér viszsza eredeti helyzetébe, Ha az egyes részeket, melyekre a szalagcsomót vágni akarjuk: 1, 2, 3, 4, 5, 6-al jelöljük s az egyes szalagcsomókat egy-egy ilyen számsorral tüntetjük föl, akkor a szalagcsomók a következőképen kerülnek egymásra : I II III IV 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 1 3 2 4 5 6 3 4 5 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 A legfölső számsor az utoljára kirakott szalagcsomót tünteti föl, mely egy következő periódus alatt az I pontozott vonalhoz, a második alatt a II s a harmadik alatt a III vonalhoz jut. Az utolsó IV vonalnál a csomót már elvágva képzeljük, azután a III vonal mentén következik egy vágás, majd a II vonal mentén stb., tehát j egymástól egy-egy periodusnyi távolságban következik egy-egy vágás, úgy hogy, mint látható, mindig 1, 2, 3, 4, 5, 6-al jelölt részek kerülnek egymásföié s így teljes tömbök képződnek. Az itt elmondott működésnek sémája a tömb további megmunkálásáta szolgáló részekkel együtt a 4. ábrán van föltüntetve, melyen a kirakó egy a papír haladási irányára merőleges metszetben látható (6 és 7) keskeny papírdobok, melyekről a tömbnek két födőlapja lefejtődik. Az (5) végtelen szalag, mely a kirakó szekrény fenekét alkotja, (8) tűkkel van ellátva s (9 és 10) görgőkön egy föl nem tüntetett kilincs segélyével vagy más alkalmas módon a nyíl irányában szakaszosan mozgattatik. A szalagcsomók ezen szalagon lépcsőzetesen feküsznek. A (11) nyomótuskó segélyével a szalagcsomók vége egy pillanatra az alzathoz szoríttatik, mialatt a (12) sipkatartó kileng s egy, a (13) bélyegzővel előzetesen belényomott (14) fémsipkát a szalagcsomék lemetszett végére helyez. Ezután a (15) füzőkészűlék lefelé mozog s egy drótszorí-