32272. lajstromszámú szabadalom • Készülék hulladékok zsírtalanítására és műtrágyává való átalakítására

— 3 — legcsekélyebb mértékre van redukálva. A finom savrészecskéktől áthatott gáz a savat a megpuhított nyersanyag minden részébe Ezéthordja s az anyagba a kívánt foknál csak kevéssel hígabb állapotban hatol be, tehát azt gyorsan fölbontja. Ennélfogva a nyersanyag, tekintettel a föltárási térben szükséges hőmérsékre, melegen van föloldva, ellenben lehűtött állapotban szilárd, de könnyen száradó terméket képez. Ha a (b) térben megsavanyított massza föloldott s sűrű, pépes tömeggé alakult át, akkor a (k) tolóajtót egészen vagy csak annyira nyitjuk ki, hogy a tömeg a (q) tölcséren keresztül az (1) keverőtérbe lassan lefolyhasson. Ezen folyamat közben a párolt nyersanyagok az (al, a2, a3) aknákból fokozatosan a (b) térbe sülyednek s ott finoman szétporlasztott savval hintetnek be, úgy hogy a (q) tölcsér kibocsátó nyílásának helyes méretezése esetén, ami a (k) tolóajtó megfelelő beállítása által könnyen szabá lyozható, az utánuk nyomuló, párolt nyersanyagok föltárása folytonos módon megy végbe. Eközben az (fi, f2, f3) töltöterek ismét nyersanyaggal töltetnek meg s az (al, a2, a3) aknák lefödetnek. A (cl, c2, c3) csapóajtók előnyösen nyílásokkal vannak ellátva, melyeken keresztül az alattuk levő gőzterekből gőz léphet be a fölső töltőterekbe. Ha ilyen nyílások nincsenek alkalmazva, akkor a csapóajtóknak nem szabad olyan szorosan zárniok, hogy széleik mellett gőz ne hatolhasson a töltőterekbe, melyekben a gőz a nyersanyagokat előmelegíti és a párolást előkészíti, úgy hogy a (hl, h2, h3) gőzterek kiürítése és azoknak az (el, e2, e3) tolókák elzárása után való újratöltése után csak kevés időre van szükség, hogy ezen terekben a teljes párolás végbemenjen. A töltőtereknek a gőzterektől való elválasztása azon czéllal bír, hogy a készülék a fejlődő gőzök által nem zavarva legyen megtölthető, mert ha a gőzterekből a gőz be is hatol a töltőterekbe, ezen gőz csak előmelegítőleg hat s a hidegebb nyersanyagokban teljesen vagy legnagyobb részben lecsapódik. A (b) térben föltárt és péppé alakult tömeg midőn lesűlyed s végül a (q) tölcsér és az (1) tér kibocsátó nyílásán kifolyik, mindjobban összekeveredik, úgy hogy minden további keverés szükségtelen. Azonban az (1) keverőtérben még egy (r) kavarószerkezet is alkalmazható. A gőzterek és a föltáró tér falaiban kiképezett nézőnyílások a helyes munkafolyamat megfigyelését teszik lehetővé. Ha a kész műtrágyából vett próba azt mutatja, hogy a trágya nem bír a kívánt nitrogén- és foszforsavtartalommal stb., akkor egyszerűen azon akna töltését, mely a kívánt anyagot tartalmazza, megszaporítjuk. Természetesen nem szükséges, hogy az öszszes (al, a2, a3) aknákat csak gőzterekül használjuk föl a nyersanyagok számára, amenynyiben czélszerúen úgy is járhatunk el, hogy az egyik vagy másik aknát egyúttal föltáró helyiség gyanánt alkalmazzuk. Erre pl. akkor lesz szükség, ha más hulladékanyagok mellett nagyobb csontmennyiségek földolgozásáról van szó. Ezen esetben pl. az (a3) teret csak csonttal töltjük meg s a (h3) térbe gőz helyett aránylag erős savat fecskendezünk s ott a foszforsavas mész és enyv föloldását elvégezzük, azután pedig ezen oldatot az (e3) tolóka kinyitása által a (b) föltáró térbe, az abban levő párolt nyersanyagokhoz hagyjuk folyni. A készülékhez még egy negyedik aknát is csatolhatunk, melyet pl. porított Thomas-salakkal vagy szuperfoszfáttal tölthetünk meg. Ezen anyagokat aztán akkor vezetjük a föltáró térbe, ha a rendelkezésünkre álló nyersanyagok nem tartalmaznak kellő mennyiségű növényi tápanyagot. A készülék szerkezete az által nem szenved változást, mert a találmányra nézve közömbös, hogy a készülék hány aknával bír. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék hulladékok zsírtalanítására és műtrágyává való átalakítására, jellemezve a külömböző nyersanyagokat külön befogadó egymástól elkülönített (al, a2, a3) pároló aknák által, melyek egy közös (b) föltáró térben egyesülnek azon czélból, hogy a különböző elváltozási képes-