32243. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáz vagy gőz készülékek működésbe hozatalára

— 2 — vagy végvezetőt rendezhetünk el, bár ez a | jelen találmánynak nem képezi lényeges mozzanatát. A segédáram sok úton-módon vezethető be, így pl. akként, hogy azon áramkörbe, mely ezen segédáramot szolgáltatja, ellenállást vagy indukciós csévét igtatunk be, vagy úgy, hogy oly transzformátort rendezünk el, melynek primar és szekundár tekercselései között tetemes mágneses köz van és melynek szekundár tekercselését ezen segédáram szolgáltatására használjuk föl, vagy oly módon, hogy az ezen segédáramot szolgáltató áramkört mechanikusan megszakítjuk vagy áramtalanná tesszük, mely utóbbi módszer igen előnyös. A mellékelt rajzokban ezen segédáram létesítésére különböző elrendezések vannak föltüntetve. Ezen elrendezések egyikénél egy transzformátor tekercse mellett egy segédtekercs van elrendezve; egy másik elrendezésnél egy külön transzformátor van alkalmazva. Ezen szerkezetek segélyével nemcsak a segédáramot, hanem nagy elektromótorikus erőt is juttathatunk a gőzkészűlék rendes bevezető végeibe vagy elindító szalagjába. Ha a segédáramot szolgáltató áramkört mechanikus megszakításra rendezzük be, akkor ajánlatos oly elektromágneses kikapcsolót alkalmazni, melynek csévéje a gőzkészííléken átfolyó áram által gerjesztetik. A berendezés egyik módosítása abban áll, hogy a segédelektróda alkalmazását az által kerüljük el, hogy a segédáramot a pozitív elektródák egyikébe vagy mindkettőjébe vezetjük és ezután a pozitív elektródákat a rendes üzembe visszük át anélkül, hogy az áramkört megszakítanók. Az elindításnál szükséges nagy feszültséget, ha kívánatos, egy csappanó kikapcsoló segélyével is létesíthetjük épen úgy, mint az egyenáramú elektromos gőzlámpáknál. Ezen esetben néha szükséges ezen kikapcsolót néhányszor zárni és nyitni, hogy a nagy potenciálú impulzus létesítése czéljából az egyik mechanikus megszakítás a váltakozásnak kellő részével essék össze. A mellékelt rajzokban az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. ábrák a | jelen találmánynak több foganatosítási alakját, pl. egy gőzlámpánál való alkalmazásában szemléltetik. Ezen ábrákban (1) a gőzlámpa tartályát jelöli, mely a higanyból álló (5) negativ elektródát és a vasból készült (2 és 3) pozitív elektródákat tartalmazza. Az 1., 2. és 3. ábrákban ezenkívül egy (4) pozitív segédelektróda is van alkalmazva, mely szintén vasból készülhet. A lámpa az (5) negativ elektróda közelében a (6) elindító szalaggal van ellátva, mely az egyes ábrákban különbözőképen van bekapcsolva. Az 1. ábrában a lámpa tápáramkörét a (13) fővezetékek képezik, melyek közé a primar tekercsre van igtatva, mely a (12) szekundár tekercs hat. Ez utóbbinak egyik vége a (6) elindító szalaggal, másik vége a (8) sodrony segélyével a (7) indukciós csévén keresztül az (5) negativ elektródával van összekötve. A (13) fővezetékek a (21) autotranszformátorral vannak összekötve, mely a (14) segédtekerccsel bír. Ezen (21) transzformátor tekercsének szélső végei a (25 és 10) sodronyok segélyével a (2 és 3) pozitív elektródákkal vannak összekötve, míg a (14) segédtekercs a (22) sodrony segélyével a (4) segédelektródával van összekötve. A (21) transzformátor neutrális pontjával a (8) sodrony van összekötve. A (13) fővezetékek egy egyfázisú áramforráshoz vannak kapcsolva, mely áramforrás áramkörnek zárásánál a (11) primar tekercs a (12) szekundár tekercsben napy feszültségű áramot indukál, mely az (5) elektródába és a (6) elindító szalagba küldetik, úgy hogy a negativ elektródánál kritikus igénybevétel idéztetik elő, mely annak ellenállását legyőzi, mire a (2, 4) vagy (3) pozitív elektródák egyikéből az áramlás megkezdődik. A lámpa működése a következő: Tegyük föl például, hogy a (2) elektróda [a (4) elektródát egyelőre tekinteten kívül hagyván] a negativ elektródához képest a kritikus igénybevétel alkalmazásakor pozitív potenciállal bír, akkor az áram a (2 és 5) elektródák között átfolyik és ezután az