32239. lajstromszámú szabadalom • Újítások ívlámpa szeneken
ásványi anyagokat keverünk, mint a minő- . ket a középső mag tartalmaz, vagy ismert tűzálló anyagokat, pl. nátrium, kálium, mágnézium acetátot, borátot, wolframmátot, foszfátot stb., vagy pedig a kész szenet ismert módon, pl. a 65734. sz. német szabadalom, szerint ezekkel impregnáljuk. Ilyenfajta szeneknek fő előnyei a következők : 1. A belső maghoz több ásványi anyag keverhető, mint oly elektródáknál, mely egész tömegében tartalmaz ásványi részeket; a mi szabályosabb és erősebb fénykibocsátást eredményez, a mely még az ásványtartalmú béllel és tiszta szénből álló testtel bíró elektródákat is fölülmúlja. 2. Az egész tömegében ásványi részekkel kevert szeneknél kikerülhetetlen salakképződésnek majdnem tökéletes elhárítása a nélkül, hogy szükséges volna külön folyósító anyagok hozzátétele által a salakot hígfolyósabbá tenni. 3. Jobb vezetőképesség, mint az egész tömegükben ásványi részekkel kevert szeneknél. A bél sói a fénykibocsátás gerjesztői gyanánt szolgálnak, a mennyiben a fényívet keskenyebbé és világosabbá teszik. 4. Takarékosabb elhasználódás a külső átmérő megnövekedése folytán. Igaz ugyan, hogy már Hachmann leírt oly elektródákat (660852 amer. sz.), melyek szénből készített és azután kalciumkarbiddal megtöltött csőből állanak. De a jelen találmánynál más világító ásványi sókról van szó, a burkolat czélja is más, sőt a szenek gyártása is egészen eltérő. Mert, hogy egy erősen sajtolt és jóvezető szénből való vékony bevonatot praktikus és gazduságos módon lehessen alakítaui, a szenek előállítására bizonyos eljárásokat kell használni, melyeknél úgy a szénpálczák, mint a bevonatok sajtolással állíttatnak elő. Ezen eljárások a következők: 1. Két műveletű előállítási mód független sajtolással. A belső rúdalakú övet, mely az ásványi anyagokat tartalmazza és esetleg a belek számára furatokkal lehet ellátva, valamint a köpenyt egymástól elválasztva, mindegyiket magában ismeretes módon sajtoljuk, úgy hogy a szénpépet kátránnyal vagy tetszőleges más kötőanyaggal kötjük meg. Ezután az egyik vagy a másik rész égetése előtt vagy után, esetleg akár mindkét rész külön kiégetése után, a szénpálczát a köpenybe illesztjük bele és ha szükséges, kátránnyal vagy más kötőanyaggal benne megerősítjük; ha szükséges, ekkor még második égetést is alkalmazhatunk. Lehet azonban a szénpálczát egy sajtó segélyével is a köpenybe beleszorítani (hasonlóan ahhoz, a mint az a belekkel történik), vagy lehet a szénpálczát égetve vagy égetlenül egy sajtóba helyezni, mely azután a köpenyt köréje sajtolja, hasonlóan az elektromos kábeleknek ólommal való körülsajtolásához. 2. Közvetlen előállítási mód egyidejű sajtolással : Az imént leírt eljárással szemben speciálisan e czélra szerkesztett, koncentrikus sajtolónyílásokkal bíró sajtókkal egyetlen művelettel lehetséges több különböző összetételű szénpépfajtából egy, két vagy több övvel bíró szénpálczát előállítani, melyet azután csak egyszer kell égetni. Az itt említett sajtók egy más szabadalmi bejelentésben vannak leírva. A szénpálczák furatait az égetés előtt vagy után a bélszenek előállításánál szokásos módon töltik ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. ívlámpákhoz való szénelektróda, jellemezve az által, hogy két egymást koncentrikusan övező, esetleg egymással szilárdan összekötött részből áll és pedis; egy hengeres, homogén avagy bármily nemű és alakú belekkel ellátott, 90 egész 20% szénre 10 egész 80°/0 ásványi alkatrészt tartalmazó szénrúdból és más ezen rudat burkoló, tiszta vagy kevés ásványi résszel kevert szénből álló vékony köpenyből. 2. Az 1. alatt igényelt elektróda foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a belső ásványi részekkel kevert mag
