32235. lajstromszámú szabadalom • Egymás mellé sorozott csőlemezekből, ill. csőrostélyokból álló gőzfejlesztő túlhevítővel

á -ket túlhevítő nélkül is egymástól bizonyos távolságban kell elrendezni, ezen távolságot pedig a túlhevítő csöveinek közbeigtatásával csak kevéssel kell nagyobbítani. A térnek ily kedvező kihasználása különösen hajóknál, automobiloknál stb. igen fontos. Ezenkívül az említett elrendezés még azon előnnyel is jár, hogy a csőlemezek a túlhevítő csöveknek közbeigtatása folytán valamivel nagyobb távolságban rendezhetők el egymástól anélkül, hogy ezáltal az azok között fekvő fűtőhuzamoknak harántmetszete túlnagygyá, tehát a fölszálló gázoknak sebessége igen kicsinynyé válnék, a mennyiben a túlhevítő csövek harántmetszete a csőlemezek közötti huzamok harántmetszetét a megfelelő mértékig csökkenti. A csőlemezek ezen nagyobb távolsága folytán azon csatlakozási pontok, melyekben a csőlemezek a gőz- és vízkamrákkal vannak j összekötve, sokkal jobban hozzáférhetők; ezenkívül a szerelés is meg van könnyítve, továbbá nagyobb rostélyfolület és nagyobb tüzelő berendezés alkalmazható. Ha ugyanis a túlhevítő csövek nincsenek a csőlemezek között elrendezve és ennélfogva a csőlemezek sűrűbb elosztásban fekszenek egymás mellett, akkor a tüzelő berendezésnek, illetve a rostélyfölületnek is megfelelően kisebbnek kell lennie. A gőznek hatásos túlhevítése tekintetében azonban mindenekelőtt az fontos, hogy a túlhevítő csövek a fűtő gázoknak egy részét a legforróbb állapotban kapják, vagyis mielőtt még a gázok hőjükből veszítettek, mert csak ezen föltétel kielégítésénél érhető el igen magasfokú tűihevítés. A mellékelt rajzon a jelen találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alakúak részben elölnézete, részben metszete, a 2. ábra oldalnézete, a 3. ábra részben metszet az 1. ábrának I—II. vonala szerint, részben fölülnézete, az la. ábra a túlhevítő csövek beépítésének hatását szemlélteti, a 4. ábra egy másik foganatosítási alaknak oldalnézete, az 5. ábra ennek részben fölülnézete, részben metszete a 4. ábrának III—IV. vonala szerint, a 6. ábra egy harmadik módosítást láttat, a 7. ábra metszet a 6. ábrának V—IV. vonala szerint, a 8. és 9. ábrák a túlhevítő csöveknek további módosításait láttatják. Az (1) csőlemezek (1. ábra), melyeknek belsejében egymással harántcsatornák által összekötött (2) csövek vannak elrendezve, alul a (3) összekötő részek segélyével az (5) víztérrel, fölül pedig a (4) összekötő részek segélyével a (6) gőztérrel vannak összekötve. Az (5) víztérből, mely pl. a (16) vezetéken át tápláltatik, a víz az egyes csőlemezekbe jut, míg a gőz a (6) gőztérből a túlhevítőbe áramlik. Az 1—3. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál ezen I czéira a (7) összekötő cső szolgál, mellyel a (8) túlhevítő csövek vannak összekötve. Ezek, a mint a 3. ábrában látható, vízszintes síkokban a csőlemezek között kígyóvonalban ide-oda kanyarodnak. Ezen csövekből a gőz a (9) gyüjtőcsőbe áramlik és ebből a (10) vezetéken át a fogyasztási helyhez vezettetik. Ezen foganatosítási alak azáltal tűnik ki, hogy minden egyes kígyócsőnek összes kanyarulatai a tüzelés fölött pl. az 1. ábrában föitüntetett (11) gázlángzó fölött ugyanazon magasságban vannak. Ez sok esetben igen előnyös, különösen akkor, ha különböző fokokig túlhevítő gőzre van szükségünk. Ekkor az alsó túlhevített csövekből erősen túlhevített gőzt, a fölső túlhevítő csövekből pedig kevésbbé túlhevített gőzt vezethetünk el. A csőlemezek között vízszintesen fekvő túlhevített csövek a fölszálló fűtő gázok áramlásával szemben bizonyos ellenállást támasztanak úgy, a mint az az la. ábrában látható, a hol is a fűtőhuzamokban elrendezett túlhevítő csövek a fűtő gázoknak hullámszerű fölfelé mozgását idézik elő, minek következtében a fűtő gázok a hőközlésre igen kedvező módon a túlhevítő csövekhez és a cső lemezekhez tereltetnek, miáltal fokozottabb gőzfejlesztést érünk el.