32234. lajstromszámú szabadalom • Készülék szénhydrogénekkel való világításához

(A) csőnek a (b) válaszfal fölötti részében függőlegesen föl s alá mozoghat. A (K) rúgó, melynek a (J) csavarorsóra illesztett (j) csavaranya meghúzása által különböző feszültség kölcsönözhető, a (D) emeltyűkar segélyével állandóan lefelé törekszik nyomni a (c) és (E) rudacskákat. A kétjáratú (L) csap a (G) és (g) tartányok közt létesít összeköttetést (1. ábra), vagy pedig ezen összeköttetés zárásával (g) tartányt a szabad levegővel köti össze. A (g) tartány levegője az (n) nyíláshoz csatlakozó (1) csövön körösztül jut a szénhydrogén tartányának fölső részébe. A levegő nyomásának csökkentése a következő módon történik: Tegyük föl, hogy a (G) tartányban a levegő több atmoszféra nyomás alatt áll, míg a (g) tartányban, továbbá az (A) és (B) csövekben a levegő nyomása 1 atmoszféra. Az (L) csap megnyitásával a levegő a (g) tartányba és azután az (F) csövön körösztül az (A) csőbe nyomúl. E levegő nyomása alatt az (M) higany fölemelkedik a (B) csőben és fölemeli a (C) úszót, mely viszont (c) rudacskája által föltolja az erre támaszkodó (D) emeltyűkart, úgy hogy az (E) szeleprúd fölszabadul, az (f) rúgó az (e) szelepet fölemeli és ezáltal a (G-) és (g) tartányok közötti összeköttetést elzárja. E pillanatban a (g) tartányban levő nyomás egyensúlyt tart a (B) csőben levő higanyoszlop nyomásával. Az (n) nyíláshoz csatlakozó (1) csövön azonban bizonyos mennyiségű levegő távozik el a (g) tartányból, minek következtében a (g) tartányban levő nyomás leszáll és a higany is leereszkedik a (B) csőben, következésképen a (C) úszó is le engedi a (D) emeltyűkart esni, úgy hogy ez utóbbi az (E) szeleprudat újból lenyomja s az (e) szelepet megnyitva új levegőmennyiséget bocsát a (G) tartányból a (g)-be, mire a higanyoszlop, előbbi magasságát elérvén, az (e) szelepet ismét elzárja és így tovább. A csökkentett, nyomású levegőt az (1) cső vezeti az (o) szénhydrogén-tartány (gl) csúcsába (5. ábra). E tartány aljáról egy (o) cső nyúlik föl, mely a szénhydrogént az egymással (p) csövön át közlekedő (p) és (q) csövekből alkotott elgőzösítőbe vezeti. E (p) cső (pl) folytatása tisztogathatás czéljából egy (p2) csavaros dugaszszal van végén elzárva. A (P) és (Q) csövek csaknem egész hoszszukban (S) és (Sl) fémfonalakból álló nyalábokkal vannak megtöltve, melyek mint megannyi kis hajszálcsövecskék, szétosztják a szénhydrogént vagy annak gőzeit és a tisztítást is megkönnyítik, a mennyiben ezen ezen czélból elégséges e nyalábokat kihúzni és egy alkalmas folyadékban lemosni. A (P) cső alsó vége az (o) csővel közlekedik, fölső vége pedig a tömör (S) csavaros dugaszszal van elzárva, mely az (Y) rostélyról fölszálló hő által hevíttetik. Hasonlóképen a (Q) cső tetejét egy (t) süveg, alsó végét pedig egy (U) dugasz zárja el, melyen a (q) cső hatol át. A (q) cső alsó vége a kis (r) nyílással bíró (R) injektort hordja; az (u) csavaros dugasz lehetővé teszi ezen injektor tisztogatását. A (q) csövet a (V) fémhüvely burkolja körül, mely kürtőt és karburatort képez és alsó része bebocsátására szolgáló lyukakkal ellátott köralakú (W) kamarábau végződik. A (v) köpenyrészen bármily módon a harisnyatartó és ezen az Auer-harisnya, vagy pedig egy mészmagnéziumdarab vagy akármi más oly érzékeny anyag van megerősítve, mely az (Y) rostélvról fölnyúló magas hőmérsékletű Bunsen-láng következtében izzásba jön. Az Auer-harisnya alkalmazása esetére, ennek helye a (v) köpeny fölött pontozottan van megjelölve. A kétjáratú (L) csap (1. ábra), mint alább ki fog fejtetni, a láng azonnali kioltását teszi lehetővé. A (P) csőre egy kis (y) tartány van erősítve, melyben az alkoholba, vagy más könnyű szénhydrogénbe itatott (z) kanócz van elhelyezve, mely meggyújtva, a (P) csőnek és a benne levő (S) fémszálnyalábnak, valamint a (p) cső legnagyobb részének előzetes fölmelegítését idézi elö. Ezen előmelegítés a lángzó meggyújtásához szükséges.