32234. lajstromszámú szabadalom • Készülék szénhydrogénekkel való világításához

(A) csőnek a (b) válaszfal fölötti részében függőlegesen föl s alá mozoghat. A (K) rúgó, melynek a (J) csavarorsóra illesztett (j) csavaranya meghúzása által különböző feszültség kölcsönözhető, a (D) emeltyűkar segélyével állandóan lefelé tö­rekszik nyomni a (c) és (E) rudacskákat. A kétjáratú (L) csap a (G) és (g) tartá­nyok közt létesít összeköttetést (1. ábra), vagy pedig ezen összeköttetés zárásával (g) tartányt a szabad levegővel köti össze. A (g) tartány levegője az (n) nyíláshoz csat­lakozó (1) csövön körösztül jut a szénhyd­rogén tartányának fölső részébe. A levegő nyomásának csökkentése a kö­vetkező módon történik: Tegyük föl, hogy a (G) tartányban a le­vegő több atmoszféra nyomás alatt áll, míg a (g) tartányban, továbbá az (A) és (B) csövekben a levegő nyomása 1 atmoszféra. Az (L) csap megnyitásával a levegő a (g) tartányba és azután az (F) csövön kö­rösztül az (A) csőbe nyomúl. E levegő nyomása alatt az (M) higany fölemelkedik a (B) csőben és fölemeli a (C) úszót, mely viszont (c) rudacskája által föltolja az erre támaszkodó (D) emeltyűkart, úgy hogy az (E) szeleprúd fölszabadul, az (f) rúgó az (e) szelepet fölemeli és ezáltal a (G-) és (g) tartányok közötti összeköttetést elzárja. E pillanatban a (g) tartányban levő nyomás egyensúlyt tart a (B) csőben levő higany­oszlop nyomásával. Az (n) nyíláshoz csatla­kozó (1) csövön azonban bizonyos mennyi­ségű levegő távozik el a (g) tartányból, minek következtében a (g) tartányban levő nyomás leszáll és a higany is leereszkedik a (B) csőben, következésképen a (C) úszó is le engedi a (D) emeltyűkart esni, úgy hogy ez utóbbi az (E) szeleprudat újból le­nyomja s az (e) szelepet megnyitva új le­vegőmennyiséget bocsát a (G) tartányból a (g)-be, mire a higanyoszlop, előbbi magas­ságát elérvén, az (e) szelepet ismét elzárja és így tovább. A csökkentett, nyomású levegőt az (1) cső vezeti az (o) szénhydrogén-tartány (gl) csú­csába (5. ábra). E tartány aljáról egy (o) cső nyúlik föl, mely a szénhydrogént az egy­mással (p) csövön át közlekedő (p) és (q) csövekből alkotott elgőzösítőbe vezeti. E (p) cső (pl) folytatása tisztogathatás czéljá­ból egy (p2) csavaros dugaszszal van végén elzárva. A (P) és (Q) csövek csaknem egész hosz­szukban (S) és (Sl) fémfonalakból álló nya­lábokkal vannak megtöltve, melyek mint megannyi kis hajszálcsövecskék, szétosztják a szénhydrogént vagy annak gőzeit és a tisztítást is megkönnyítik, a mennyiben ezen ezen czélból elégséges e nyalábokat kihúzni és egy alkalmas folyadékban lemosni. A (P) cső alsó vége az (o) csővel közlekedik, fölső vége pedig a tömör (S) csavaros du­gaszszal van elzárva, mely az (Y) rostély­ról fölszálló hő által hevíttetik. Hasonlóképen a (Q) cső tetejét egy (t) süveg, alsó végét pedig egy (U) dugasz zárja el, melyen a (q) cső hatol át. A (q) cső alsó vége a kis (r) nyílással bíró (R) injektort hordja; az (u) csavaros dugasz lehetővé teszi ezen injektor tisztogatását. A (q) csövet a (V) fémhüvely burkolja körül, mely kürtőt és karburatort képez és alsó része bebocsátására szolgáló lyukak­kal ellátott köralakú (W) kamarábau vég­ződik. A (v) köpenyrészen bármily módon a harisnyatartó és ezen az Auer-harisnya, vagy pedig egy mészmagnéziumdarab vagy akármi más oly érzékeny anyag van meg­erősítve, mely az (Y) rostélvról fölnyúló magas hőmérsékletű Bunsen-láng következ­tében izzásba jön. Az Auer-harisnya alkal­mazása esetére, ennek helye a (v) köpeny fölött pontozottan van megjelölve. A kétjáratú (L) csap (1. ábra), mint alább ki fog fejtetni, a láng azonnali kiol­tását teszi lehetővé. A (P) csőre egy kis (y) tartány van erő­sítve, melyben az alkoholba, vagy más könnyű szénhydrogénbe itatott (z) kanócz van elhelyezve, mely meggyújtva, a (P) csőnek és a benne levő (S) fémszálnyaláb­nak, valamint a (p) cső legnagyobb részé­nek előzetes fölmelegítését idézi elö. Ezen előmelegítés a lángzó meggyújtásához szük­séges.

Next

/
Thumbnails
Contents