32214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsav előállítására füstgázokból és más effélékből

_ 4 _ lyadéknivó megtartása mellett főzőkészüléken vezették át. A folyadék a főzőkészülék egyik oldalán belépett és a szemben fekvő oldalon folytonosan elvezettetett. A hevítést a füstgázok segélyével végezték, mi mellett azok egyidejűleg lehűltek és a szénsavnak monokarbonátlúgok segélyével való elnyeletésére előkészíttettek. Ezen eljárás azon hátránnyal jár, hogy a szénsav kiűzése csak tökéletlenül foganatosítható. A ki nem forralt bikarbonátlúg az elnyeletés után visszafolyik és nem képes többé friss gázokat fölvenni. - A tűz piszkálásánál a hevítés félbeszakad, míg a bikarbonátlúgolc folytonosan vezettetnek a készüléken keresztül, tehát meg nem bonthatók. Ezen hátrányok jelen eljárás segélyével elháríthatok. Jelen eljárás a szénsavnak bikarbonátoldatokból gazdaságos módon való előállítását czélozza. Az eljárás azon alapszik, hogy a kiforralás czéljából bevezetett bikarbonátoldatot habbá alakítjuk át és ezt a képződött habot elvezetjük. A képződött habot a készülék fölső részén vezetjük el. A habképzésnél a bikarbonátoldat túlhevítése megy végbe. A főzőkészülékből elvezetett habot a főzőkészüléken kívül az által bontjuk meg, hogy a habot alacsony hőmérsékletre hozzuk. A hab szénsavra és monokarbonátlúgra bomlik szét. Az utóbbit ismét szénsav abszorbeálására használjuk föl. A bikarbonátlúgoknak habbá való átalakítására bármely ismeretes módszert használhatjuk, mely habképződést előidézhet. A hab előállítása természetesen ismeretes. A habképzésre szappant, zsírokat, szaponint és más alkalmas anyagot használhatunk. A legtöbb esetben azouban az alkalmazott lúg a szivattyúkból, tömítésekből stb. már annyi zsírt vesz föl, hogy habképző anyag külön hozzáadása nem szükséges. Jelen eljárás segélyével a füstgázokból és más efélékből a szénsavat quantitative megkaphatjuk, a mennyiben a bikarbonátoldatok jelen eljárás szerint a szénsavat ismét quantitative leadjuk, míg eddig a bikarbonátlúgok tökéletes megbontását nem sikerült elérni, minthogy a bikarbonát tetemes része, átlag 50%, megbontatlanul visszamaradt, mi mellett szénsavveszte ség, de egyúttal bikarbonát-. illetve monokarbonát-veszteség is lépett föl, mert a monokarbonát a bikarbonátból nem volt quantitative visszanyerhető. A folyamat tehát tökéletlen volt és aránylag nagy lúgterhet kellett a készüléken átvezetni. Ezen hátrányok jelen eljárás segélyével megszüntethetők, minthogy gyakorlatilag a szénsav leválasztása quantitative megy végbe. A 4. ábrában a jelen eljárás foganatosítására szolgáló készülék egy foganatosítás]' alakja függélyes metszetben van föltüntetve. A bikarbonát pl. nátriumbikarbonátoldatot az (o) csövön, a mely a hab hűtésére szolgáló készüléken megy keresztül, folytonosan a (p) csőbe vezetjük be és innen a (q) előmelegítőbe jut. Az előmelegítőből a karbonátoldat az (r) csövön át az (s) túlhevítőbe kerül, a hol gyorsan a megbontási hőmérsékletre melegszik föl. A képződött habot a (t) csövön át az (u) hűtőbe vezetjük, hol hideg fölületre találván, megbontatik. A habbuborékok szétpattannak és egyrészt szénsav keletkezik, melyet a (v) csövön át vezetünk el, másrészt monokarbonátoldat képződik, melyet a (w) csövön ismét elvezetünk és újból elnyeletésre használunk. A túlhevítést az (s) készülékben és az előmelegítést a (q) készülékben legelőnyösebben a füstgázok segélyével foganatosítjuk, melyeket a (z) kemenczéből a (z') csövön át vezetünk el. A (z') cső az (s és q) készülékeken halad át és az ezen készülékekben tartalmazott folyadékot fölhevíti, míg a (i/)csőben lévő gázok egyidejűleg lehűlnek, úgy hogy azokat a monokarbonátoldat.ok később elnyelhetik. Ha jelen eljárásnál a tüzelősalak eltávolítása vagy más eféle folytán a rendelke zésre álló hő rövid időre nem elégséges arra, hogy a lúgot egészen habbá alakítsa át, a lúg nem fog, úgy mint az eddig ismeretes készülékeknél kifőzetlenül az elnyeletéshez fölhasználtatni, hanem a terjedelmes főzőkészülékben fölgyülemlik mind-